Clive Staples Lewis

Clive Staples Lewis

(92 idézet)

1898. november 29. — 1963. november 22.
ír származású író

Figyelés

Könyvek

A sors - hívjuk akárminek - úgy látszik, örömét leli a nagyság megteremtésében és romba döntésében. Beethoven megsüketült. A mi mértékeinkkel ez gonosz tréfa, egy rosszindulatú, ütődött mutatványos produkciója.

Senki nem tudhatja, milyen erősen hisz valamiben, amíg annak nincs igazi tétje. Könnyen rábólint az ember, hogy hogyne, ez a kötél biztosan megtartaná, míg a kötelet csupán csomagoláshoz használja. Tegyük fel azonban, hogy ennél a kötélnél fogva kellene egy szakadék felett lógnia: vajon nem lepleződne le azonnal, hogy valójában mennyire bízik a kötél erejében? Ugyanígy állunk felebarátainkkal is. (...) Kizárólag egy valós veszély érzete képes próbára tenni a hit szilárdságát.

A haláleset miatt érzett bánat olyan, mint egy bombázó-repülőgép: mindig akkor ejt ki egy lövedéket, amikor ismételten a célpont fölé ér. A testi fájdalom ellenben olyan, mint az első világháborús árkok fölötti állandó zárótűz: órákon át szünet nélkül izzik a levegő, egyetlen pillanatnyi enyhület nélkül. A gondolat a fájdalommal ellentétben soha nem folytonos.

Az ember mindaddig nem lát tisztán, amíg könnyek tolulnak a szemébe.

A legtöbb helyzetben az embernek nem sikerül beteljesítenie szíve vágyát, ha azt túl kétségbeesetten kívánja - vagy ha mégis, mindenesetre jobban sikerülhetett volna némi mértéktartás mellett.

Aki kér - legalábbis, aki túl erőszakosan követel -, annak nem adatik. Talán mert nem képes befogadni.

Amikor az égvilágon semmi sincs a szívünkben, csak a segélykiáltás, talán Isten pont akkor nem segíthet. Mint ahogy a fuldoklón sem lehet segíteni mindaddig, amíg összevissza csapkod. Lehet, hogy saját visszaverődő segélykiáltásai miatt nem hallja meg a bajba jutott a megmentő hangját.

A bánat olyan, mint egy hosszú, kacskaringós völgy, ahol minden kanyarulat vadonatúj tájat rejthet. Ám korántsem szükségszerűen. Néha a meglepetés lényege éppen abban rejlik, hogy ugyanolyan vidéken járunk, mint amiről azt gondoltuk, hogy már mérföldekkel magunk mögött hagytuk. Az ember ilyenkor elálmélkodva szétnéz, hogy a völgy vajon nem egy körbe vezető árok-e. De nem az! Vannak ugyan visszatérő részletek, de a sorrend nem ismétlődő.

Azt, hogy jómagam gyakran skatulyázok be másokat, abból gondolom, hogy számomra nyilvánvaló, amikor velem teszik meg. Mind megmérettetünk egymás szemében.

A valóság: elképzeléseink megsemmisítője.

A szerelmes egy bizonyos fokig úgy lát, mint Isten, kinek szeretete és tudása összefonódik személyében. Mondhatnók, lát minket, mert szeret, és szeret, bár lát minket.

A házasság motorját a szeretet hajtja: a szerelem volt az a robbanás, amely azt beindította.

A házasság keresztény felfogása Krisztusnak azon szavain alapszik, hogy a férfit és a nőt egy organizmusnak, egy testnek kell tekinteni. (...) A keresztények hite szerint, amikor Jézus ezt mondta, nem szentimentalizmusának adott hangot, hanem egy tényt szögezett le, mint ahogyan az is egy tényt állapít meg, aki azt mondja, hogy a zár és a kulcs ugyanazon szerkezet, vagy hogy a hegedű és a vonó is egy hangszer. Az emberi szervezet megalkotója azt mondta nekünk, hogy annak két felét, a férfit és a nőt azért teremtette, hogy páronként egyesüljenek, nem csak szexuális téren, hanem teljes mértékben.

Amiket az ember csupán közjátéknak tekint, éppen azok adják az ember életét.

Egy napon elég idős leszel ahhoz, hogy újra meséket olvass.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ