Children of Distance

(103 idézet)

2006-ban alakult magyar hiphop zenekar

Figyelés

Ez a vonat már elment, engem már nem érdekelsz,
Amennyi rosszat kaptam tőled, abból százat érdemelsz.
Én a szívemet adtam, te mégis megfeszítettél,
de majd gondolj arra vissza, akkor mit is veszítettél.

A tűz kialudt bennünk, de ha hozzám érsz, még megéget,
Már eldobtam a szerelmed, és most te az enyémet,
Más lépett a helyembe, már nem nézel a szemembe,
És ha hiányzom majd néha, sírj csak másnak, nekem ne.

Az a vétkem, hogy szeretlek téged,
A csókod úgy éget, akár a méreg,
Átvertél, megbolondítottál,
Vele nem jó, rólam mégis lemondtál.

Nem jártál még az én cipőmben,
Sok van mögöttem, de több előttem,
A szívem hajt, amíg élek,
Nem vagyok hibátlan, de többet érek.

Engem nem ismersz, mégis azt mondod, hogy rossz vagyok,
De észre sem vettél, amíg nem kopogtattak jobb napok,
Addig nem nyugszom, míg a csúcsra fel nem érek,
Mondhatsz bármit, de akinek te látsz, annál többet érek.

Most nem köszönök el és nem kérdezem, hogy jössz-e,
van az úgy, hogy két kirakós darab nem passzol össze.

A napsugár az ablakon át cirógatja arcom,
Behunyt szemmel arra gondolok, mikor átölelsz, ha alszom.
Ha lemerült a szívem, mindig te voltál a töltő,
és hogy megköszönjem neked ezt, kevés egy emberöltő.

Elsuhannak az évek a fák alatt,
Tovatűnnek a percek, csak pár maradt.
Elmúlt, de egy pillanatát se bánom,
Te vagy a legszebb csalódásom.

Megyek tovább, ma mosoly lesz a könnyek helyett,
Ellenem a világ, de a hitemet nem törhette meg.

Aki nem fogja meg a padlót, abból nem is lehet bajnok.

Egy utazás az életünk, egy utazás a lét,
Egy alagútban ébredünk és keressük a fényt.

Elengedem a dolgot, már tüske sincsen bennem,
Most az életem üres, mégis valamit keresek,
Vajon ennyire megváltoztam, vagy ugyanaz lehetek?
Én sem értem, mi ez, ami még kavarog bennem,
Néha ordítanék, de inkább maradok csendben,
Félig felemésztett, mégsem ölt meg engem,
Nekem fontos volt, mégis tönkretettem...

A hosszú ölelésben elvesznek a percek,
Lehunyom a szemem, ezzel leplezem a terhet...
Elbújok válladon, elrejtem könnyem,
Oly nehéz a búcsú, hát ne engedj el könnyen.
Egy ölelést, egy csókot azért elviszek az útra,
Ezzel szűkösen kibírom, amíg viszontlátlak újra.

A néma tettekkel néma lettem.

Régen fontos volt, ma egy idegen néz csak rám,
Amiért ragaszkodtam, ma lehet, hogy eldobnám,
Hiszen csak gyerek voltam még, már csak a választ szeretném,
Azt tudom, te ki vagy, de ki vagyok én?

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom