ByeAlex és a Slepp

(4 idézet)

magyar zenekar

Figyelés

Valami mindig húz, a mellkasom szorít,
Nem kapok levegőt, úgy érzem, nem jó így,
És akkor van, hogy haza nem akarok menni,
Mert otthon azt érzem, hogy összenyom a semmi.
Az utcán kóválygok, ha nincsen velem senki,
Ha mégis lenne, egyedül akarok lenni.
Magam sem értem, mindig el akarok menni,
Nincs úti célom, csak a valahova, ennyi.

Ülj ide mellém, kérlek! Nézzük, hogy táncol az élet!
Ahogy járja a táncát, fel fog kérni engem és téged,
És néha majd úgyis, párszor fáj minden csontod a tánctól,
De ha másnap is járod, a sebed begyógyul, és akkor látsz jól.

Van, aki csóró marad, más meg szupersztár lesz,
van, hol minden csak pozitív, másnak szólnak, rák lesz.
Az élet néha olyan, mint egy joghurtreklám,
ok nélkül csak mosolyogsz, míg azt nem mondják, kösz, állj!

Sok a gaztevő, a táboruk nagy, elég szép,
de hiába az offenzíva, ha nálad a tehetség.
Széles mosollyal a pofájukba köphetsz,
a fák is látni fogják, merthogy megjegyzik, ki hős lesz.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom