Bródy János

Azoknak az embereknek nem érdemes koncertet adni, akikről pontosan tudom, hogy úgy mennek el a műsor végén, ahogy jöttek; semmi sem változott bennük, semmit sem fogadtak be abból, amit jól-rosszul, valamilyen formában elmondunk nekik.

Ami új, nem elfogadni - a legcsúnyább felnőtt tulajdonság. A gyerek mindent elfogad, minden újra fogékony, minden érdekli, mindent meg tud tanulni.

Az emberek különbözőek, mindenki másban hisz, mást szeret, mást fogad el. Ha valaki állásfoglalásra készteti az embereket, akkor rengeteg szeretetet kap azok részéről, akik hasonlóan gondolkodnak, ugyanakkor az ellenoldalról rengeteg gyűlölet és támadás éri.

Az emberek feje tele van készen kapott gondolatokkal, mintákkal és előítéletekkel. Egy művész feladata nem lehet más, mint hogy kirángassa az embereket a megszokott sémákból.

Akinek van esze és van lelkiismerete, nem bánhat úgy egy másik emberrel, mint az állattal.

A birkák országában se birka, se farkas nem szeretnék lenni.

Ha (...) valaki megpendíti, hogy a gyereke zenész szeretne lenni, és az én tanácsomat kéri, azt szoktam mondani, próbálja meg lebeszélni róla. Ha nem sikerül, akkor talán van valami esélye.

Ha jönnél még és csókolnál,
És azt hinnéd, hogy jó volnál,
Hát elmondom, bár nincs rá szó,
Hogy nem volnál jó.

Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó,
És akár minden évszakban több is tartható,
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet,
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek.

Úgy érzem, hogy az ajánlatom elfogadható,
Mivel pedig sürgős, tovább nem halasztható,
Jók legyünk vagy rosszak, ez a kérdés, válasszatok,
De mindenképpen tartsunk rendkívüli gyereknapot.

Mint régi kép, ha véletlen előkerül,
emléked újra rám talált kegyetlenül.
A sápadt fényben látom égő arcodat,
megint úgy érzem, a szívem megszakad.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

A boldogság csak egy álom a remény és a csalódás között.

Akármilyen ruhát felvehetsz,
De tiszta szívvel piszkos nem lehetsz.

Az ész a fontos, nem a haj.

Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem.
Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos nem ígérhetem,
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.