Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők
Bartis Attila

Bartis Attila idézetei a művészetről

(13 idézet)

1968. január 22. —
író és fotográfus

Figyelés

Könyvek

Az írói válságok valószínűleg mélyebbek, mármint nehezebben feloldhatók, mint a fotográfusi válságok, már ha van bármi értelme az összehasonlításnak. Azért nehezebben feloldhatók, mert a külvilág nem tud segítséget nyújtani. Belül történik minden. A fotográfiában is belül történik szinte minden, de ennek a történésnek az egyik legerősebb eleme a pillanatnyi reakció a minket körülvevő, pillanatnyi valóságra, akár természetes fénynél szemléljük azt, akár mesterséges fényben mi magunk teremtjük meg a valóságot.

Egyetlen olyan művészet sincs, amelyik oly mértékben függene a minket körülvevő világtól, mint a fotográfia.

A mozinak nem az örökkévalóság a titka, hanem a mulandóság.

A képek válogatása, szerkesztése, ami ugyanúgy a fotográfusi alkotómunka része, mint az exponálás, az lehet mindenestül és kétségbevonhatatlanul az enyém. De maga a leexponált kép többé vagy kevésbé a véletlen műve is. A legátgondoltabb életműben is.

Az alkotás érdembeli pillanataiban csak puszta szolgák vagyunk. Szinte még az is mindegy, hogy mélyen a tudatom alól vagy valahonnan rajtam kívülről származik az az erő, ami működtet és használ. Az az egy biztos, hogy nem vagyok mindenestül ura.

[projectagora]

A téboly és a szentség a fotográfia számára valószínűleg elérhetetlen. Ha percekig mozdulatlanul ülök egy zongora előtt, a csend lehet zene, még a fehér papír is lehet vers - de a falra akasztott üres keret mindig festmény, soha nem fotográfia.

Minden egyes kép, még a legpocsékabb is mindenekelőtt azt igazolja, hogy nem egy szoba sarkában, egy íróasztalnál telt a fél életem. Az, hogy a képeim egy részének ezen túl is van jelentése, ehhez képest istenigazából csak ráadás.

Akkor fényképezhetném a valóságot, ha sikerülne Isten szemével látnom. Ennek hiányában csak a saját képeim készíthetem.

Minden fotográfia időparadoxon. Időn belüli időtlenség, mulandó örökkévalóság. Fényképezni nem más, mint kivonni a valóságból az időt egy pillanatra, majd visszaadni ezt a pillanatot az időnek.

Minden művészetek közül a fotográfia a legkiszolgáltatottabb a külső valóságnak.

Fotográfus leszek. Még az is lehet, hogy az ilyesmi ilyen egyszerű. Hogy igenis létezik egyetlen pillanat, amikor az örökkévalóság ígérete belepetézik az emberbe. A puszta vágy mindenkiben megvan, de ígéretet kevesen kapnak.

A giccs a művészet ellentéte. A buták művészete. Az összes naplemente, meg patakból ivó őzike hazugság. Nem szó szerint hazugság, hiszen naplemente is van, az őzek is isznak. Művészetként hazugság. Mert az örök idill illúzióját akarják kelteni. Mintha az életben nem lenne ugyanúgy jelen a rossz, mint a jó, a csúf, mint a szép.

Mennyi szélhámosság van a művészekben, mennyi mindent hazudoznak összevissza, amikor a munkájukról beszélnek. Mindegy, hogy írók, vagy festők, vagy fényképészek, néha csak úgy ömlik belőlük a marhaság, különösen, amikor úgy érzik, ez jól jöhet.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom