Anna Black

(33 idézet)

angol meditációs tréner

Figyelés

Könyvek

Sokan nem tudják, hogy az étrend és a testmozgás mellett az alvás a jóllét egyik sarokköve. Azzal valószínűleg tisztában vagyunk, hogy ha rendszeresen egészségtelen ételeket fogyasztunk és nem mozgunk eleget, az hatással van a fizikai és mentális jóllétünkre, de előfordulhat hogy az alvással kapcsolatban már nem vesszük észre ugyanezt az összefüggést.

Amit tapasztalunk, az legtöbbször egy nagy, összefüggő massza. Amikor azonban elkezdünk figyelni, rájövünk, hogy az észlelésünk többrétegű: belső és külső tapasztalásokból áll, és ezeken belül is többfelé ágazik. Belső tapasztalásunk gondolatokból, érzésekből és fizikai érzetekből áll; külső tapasztalásunk a környezetből, saját és mások viselkedéséből, tetteiből tevődik össze. Mindezek egyenként és egyszerre keletkeznek, kölcsönhatásban állnak, és hatnak egymásra.

Ha boldogok vagyunk, akkor pozitívan fogjuk értelmezni mindazt, ami felmerül, ám ha stresszesek és levertek vagyunk, akkor nagyobb valószínűség szerint fogjuk negatívan értelmezni a történteket; sőt, aktívan keressük a negatív sztorit alátámasztó bizonyítékokat, és minden ellenkező bizonyítékot figyelmen kívül hagyunk. A tudatos jelenlét gyakorlásával megtanulhatjuk ezeket a történeteket akként kezelni, amik valójában - tündérmesék, nem pedig tények.

Amint felismerjük, hogy a gondolataink nagyban függnek a hangulatunktól, gyengül a hatalmuk felettünk, és megtanuljuk kiválasztani, hova akarjuk irányítani a figyelmünket.

Sokan idővel eltávolodunk a fizikai testünktől; talán mert nem tetszik, ahogy kinéz, vagy ahogy öregszik, fizikai fájdalmat, kellemetlenséget tapasztalunk. A végén az időnk nagy részét azzal töltjük, hogy a tapasztalásainkról gondolkodunk ahelyett, hogy ténylegesen megtapasztalnánk azokat.

Időbe telik, amíg megtanulunk másképp viszonyulni a dolgokhoz. Nem segít, ha tökéletességet várunk el - a körülményeinket figyelembe véve egyszerűen csak a legjobbat kell tennünk.

A változás gyakran apró változtatások révén köszönt be az életünkbe; mindegyik hatással van a másikra.

Amikor ébren fekszünk, nagyon könnyen belekerülhetünk egy olyan gondolatspirálba, amely arról szól, hogy nem alszunk: miért nem tudunk aludni, hogyan hat ez ránk, és az összes kapcsolódó érzelem, amit ezek a gondolatok létrehoznak. Segíthet, ha el tudunk szakadni az érzéstől, hogy tennünk kell valamit azért, hogy el tudjunk aludni, és helyette megéljük azt, ami van - ebben a pillanatban az ébrenlétet.

Amikor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan szeretnénk, könnyen negatív gondolati spirálba kerülhetünk. Ez egy elkerülő tudatállapot, amikor nem tetszik a helyzet, és azt akarjuk, hogy másképp legyen. (...) Nem könnyű elengedni valamit, amiről úgy érezzük, hogy boldogtalanná tesz bennünket, de lehetséges - tulajdonképpen mi "tartjuk életben" a szenvedést gondolatainkkal és cselekedeteinkkel.

A pontos szavak kevésbé fontosak, mint a szándék, hogy kapcsolódjunk másokkal, akik ugyanabban a helyzetben vannak, mint mi.

Amikor olyasmit csinálunk, ami nagyon szorosan kötődik valamely rutinunkhoz, akkor robotpilóta üzemmódban működünk. Amikor robotpilótán vagyunk, olyan, mintha alva járnánk. Nem érzékeljük a környezetünket, nem vagyunk tudatában annak, mit csinálunk, és gyakran minden mást kizárva a gondolatainkba merülünk. Amikor azonban valami szokatlant teszünk, felébredünk, és a testünk ösztönösen éberré válik - valami új történik! Érzékszerveink kiélesednek, a tapasztalataink pedig világosabbak, emlékezetesebbek lesznek. Nem arról van szó, hogy az élményt pozitívabbá tesszük - bár gyakran kellemesebbnek érezhetjük -, hanem arról, hogy hajlandóak vagyunk kilépni a komfortzónánkból, és valami mást csinálni.

A szenvedés gyakran annak az eredménye, hogy ellenállunk a tapasztalásainknak. Elégedetlenek vagyunk magunkkal, másokkal vagy egy adott helyzettel kapcsolatban, és azt kívánjuk, bárcsak másképp lenne. Amikor ellenállunk annak, ami van, rengeteg fizikai feszültséget hozunk létre a testünkben (mivel szembemegyünk a felmerülő helyzettel), és mentálisan kimerülünk (mivel megpróbáljuk megjavítani vagy megváltoztatni mindazt, ami felmerül).

A tudatos jelenlét gyakorlásának egyik fontos eleme az, hogy fel- és elismerjük, hogyan érezzük magunkat valójában - ami más, mint ahogy szerintünk érezni kellene magunkat.

Önmagunk elfogadása minden tekintetben - nem kedvelt vagy nem megfelelőnek tartott vonásainkkal egyetemben - azt jelenti, hogy sokkal nagyobb eséllyel hozunk helyes döntéseket. Csak akkor tudjuk eldönteni, merre tartsunk, ha pontos képünk van arról, hol tartunk.

A fejlődés útja (...) sosem egyenes, hanem hepehupás, kacskaringós, töredezett - és fontos felismernünk, hogy ez rendjén való. A folyamat maga az út, amit megteszünk.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom