Cserna-Szabó András: Zerkó

Cserna-Szabó András: Zerkó

(62 idézet)

Attila törpéje

Helikon Kiadó

Az V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Szerte a világban – Rómától Konstantinápolyig, Hippótól Mediolanumig, Catalaunumtól Zentesig – hunok, nyugat- és kelet-rómaiak, vandálok, gótok, szkírek, alánok, szarmaták, gepidák, zsidók, görögök (stb.) rohangálnak (vagy éppen tántorognak az erjesztett kancatejtől, a mézsörtől, az itáliai és galliai boroktól vagy a táltospipától), hogy a régi káoszból az újba taszítsák az emberiséget.
Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában.Tovább...

Az V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Szerte a világban – Rómától Konstantinápolyig, Hippótól Mediolanumig, Catalaunumtól Zentesig – hunok, nyugat- és kelet-rómaiak, vandálok, gótok, szkírek, alánok, szarmaták, gepidák, zsidók, görögök (stb.) rohangálnak (vagy éppen tántorognak az erjesztett kancatejtől, a mézsörtől, az itáliai és galliai boroktól vagy a táltospipától), hogy a régi káoszból az újba taszítsák az emberiséget.
Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában. Zerkó élete során volt rabszolga és isten, udvari bohóc és börtöntöltelék, cirkuszi látványosság és hímringyó ‒ legfőképpen pedig szemtanúja Róma, Bizánc és a hunok küzdelmének.
Cserna-Szabó András legújabb kötete ókori pikareszk regény, kumisz szagú, groteszk road movie, történelmi tabló és annak paródiája ‒ a folyton porig égő és hamvaiból mindig újraéledő világ egy kisember szemszögéből.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

KortársRegény

A nők hihetetlen lények. Az asszonyi lélek ésszel fel nem fogható. Mert hogy lehet így szeretni valakit, aki már az első pillanatban ilyen szörnyű, szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz, amilyet gyerek az anyjának?

9. oldal

Az alantas a fenségessel mindig párban jár, kispajtás. Elválaszthatatlanok.

16. oldal

Az istenek az Olümposz tetejéről akkor is látnak minket, amikor másnaposan a bárkából a tengerbe szarunk, jó feketét a vörösbortól, és akkor is, mikor frissen mosott ruhában, megfürösztött lélekkel, koszorúval a fejünkön imádkozunk vagy áldozunk nekik. Mind a kettő mi vagyunk, nem kell a kettőt szétszálazni, nem is lehet.

16. oldal

Aki ebéd után nem alszik legalább fél órát, semmit se tud arról, hogyan élnek az istenek.

18. oldal

Még a legnagyobb mestert is csúnyán megtréfálhatja a szerencse.

18. oldal

A halál nem az ellenségem, hanem a szövetségesem.

21. oldal

Gondűzőül adott bort minekünk Zeusz.

Alkaiosz(átvett idézet)

53. oldal

A megbízható szakmai tudás és a hosszú évek alatt megszerzett gyakorlati tapasztalat sokkal többet ér, mint a tünékeny ifjúság és a mulandó szépség.

60. oldal

Könnycsepp gördül majd jóságos tiszta szemedből,
hogyha kimúlásom híre sietve elér.
Osztályrészem, hogy közönyös föld hantja takarjon.
Mégis kivánom, hogy te ne légy szomorú.
Ám emlékezz rám: szavaidban folytatom éltem,
mindig fennmaradok, hogyha te nem feledel.
Mégis, hogy szeretettel gondolj rám, illő bizonyára,
hisz hű társ maradok, bárha halál ragad el.
Bármi leszek, hamuvá s pernyévé válik a testem,
jó emlékezeted mégse hagy el sohasem.

Vergilius(átvett idézet)

60. oldal

Vége. Vége mindennek. És tudod, hogy mi a legszörnyűbb az egészben? Hogy a világnak vége, és mégis megy tovább.

71. oldal

Ebéd után állj, vagy ezer lépést járj.

(közmondás)

76. oldal

Láttál te már politikust, (...) akinek elég volt valami? Ilyen szó még császár, király, fejedelem, hadvezér vagy szenátor száját nem hagyta el: elég!

82. oldal

Én meghalok, de a költészet megmarad! Rád hagynám birtokom vagy néhány fehér vitorlás hajóm, de nem maradt másom, semmi egyebem, csak a költészet, így ezt hagyom rád. Rád hagyom az évszakokat, a virágot bontó tavaszt és a napfényes nyarat. Rád hagyom a napot, a szelet meg a kék égboltot. Rád hagyom a tengert, mely gyönyörűbb, mint a föld, és legyenek tiéd a patakok és a folyók is. Rád hagyom az ünnepélyesen szálló felhőket, hogy jusson eszedbe barátságunk, mikor esőtől duzzadva feletted tornyosulnak. Rád hagyom a hegyeket és a fákat, meg a föld, a víz, a levegő minden fürge lakóját. A szerelmet és a fájdalmat, minden örömöt és bánatot, az égbolt valahány csillagát. Legyen tiéd a muzsika, a lantok, a víziorgonák és a sípok hangja. Rád hagyom az emberek hangját, mely a legszebb zene.

85-86. oldal

Csakis a költők, a kurtizánok, az iszákosok és a szakácsok tudnák helyesen kormányozni az országokat. Együtt. A szépség, a kellem, a mámor és az ízlés nevében. Az emberek végre nem háborúznának, mert a hatalom és a pénz kicsit sem érdekelné őket. Csak szavalnának, főznének, ennének, innának és szeretkeznének egész álló nap.

82. oldal

Minden diplomáciai csel közül a legelső: a hízelkedés. Ez mindig bejön. Ugyanis akinek hízelkedünk, arra még akkor is hatással lesz hízelkedésünk, ha tudja, hízelkedésünk közel sem őszinte, és minden bizonnyal valami hátsó szándék rejlik mögötte.

93. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom