![]() | Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?(12 idézet) Négy perc általában alig valamire elegendő ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat? A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a JFK repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még soha nem találkozott. Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól Hadley-é pedig a 18A-ra. A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól a családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőz arról, hogy az igaz szerelem akkor talál rád, amikor a legkevésbé számítasz rá. |
- Utálom a reptereket.
- Tényleg? Én imádom őket. (...) Tetszik, hogy az ember van valahol, de igazából sehol. Viszont nem is kellene máshol lennie, nincs más dolga, csak várni. Mintha... függőben lenne.
44-45. oldal
Jobb részesülni valami jóban, de aztán elveszíteni, mint ha soha nem is lett volna benne részünk?
Charles Dickens(átvett idézet)
83. oldal
Senki sem haszontalan ezen a világon (...), aki enyhíti valaki más terhét.
Charles Dickens(átvett idézet)
210. oldal
Számára nem létezett köztes megoldás: mindent vagy semmit akart, logikátlanul és irracionálisan, bár a szíve mélyén tudta, hogy a semmi túl nehéz, a minden pedig lehetetlen.
81. oldal
Ha az ember megégeti magát, nem azonnal érez fájdalmat, beletelik egy pillanatba, mire észleli a bajt.
48. oldal
Szinte rosszabb, ha egy pillanatra elfeledkezik a félelméről, mert olyankor az mindig újult erővel tér vissza, akár egy tébolyult bumeráng.
40. oldal
Nem a változásoktól szakad meg az ember szíve, hanem a megszokott apróságoktól.
29. oldal
- Tudod, hogy mondják... ha szeretsz valamit, útjára engeded.
- Mi lesz, ha nem jön vissza?
- Van, ami visszajön, van, ami nem. (...) Én mindenesetre mindig vissza fogok jönni hozzád.
- Te nem ragyogsz. (...)
- De igen, ha veled vagyok.
147. oldal
Egy dolog úgy elszaladni, hogy van, aki fusson az ember után. Egészen más dolog egyedül rohanni a semmibe.
156. oldal
Lehetséges, hogy az ember nem tudja, hogy mi a zsánere - hogy azt se tudja, hogy van zsánere -, amíg hirtelen szembe nem találja magát vele?
42. oldal
Tudomásul kellett vennie, hogy elszakadtak egymástól, két külön kirakós két külön darabja lettek, és a világon semmi nem fogja már összeilleszteni őket.
80. oldal