 | A. O. Esther: Összetört glóriák 4. - A Mennyország kulcsa(15 idézet) A Szent Kőris kapuján átlépve az angyalok meglepődve látják, hogy míg ők a Pokolban néhány napot töltötek csupán, a fenti világban ezalatt két évtized telt el. Minden megváltozott. Azraelék a hatalom megszállottjai lettek, csakúgy, mint a vikingek, akik sorra hódítják meg az északi területeket, és akiktől a halandók s halhatatlanok egyaránt rettegnek. A Szent Kőris kapuján átlépve az angyalok meglepődve látják, hogy míg ők a Pokolban néhány napot töltötek csupán, a fenti világban ezalatt két évtized telt el. Minden megváltozott. Azraelék a hatalom megszállottjai lettek, csakúgy, mint a vikingek, akik sorra hódítják meg az északi területeket, és akiktől a halandók s halhatatlanok egyaránt rettegnek. |
Soha nem szabad olyasmire gondolnod, amitől félsz. Csak arra gondolj, amire vágysz, és meglásd, megtörténik... mert megteremted!
458. oldal
Az embereknek szükségük van rá, hogy utat mutassunk, és megtanítsuk: mindig van remény.
35. oldal
- Mitől vagy ennyire biztos abban, hogy sikerrel jártok? (...)
- Ezt nevezik vak hitnek, barátom.
234. oldal
Annyira szeretem, hogy néha már fáj. Féltem őt az ellenségeinktől, az éhes férfiszemektől, a féltékeny nőktől, a veszélyes helyzetektől és időnként önmagától. Olyan ő nekem, mint valami törékeny kincs, amit legszívesebben elrejtenék a világ elől, noha tudom, hogy akkor fényét vesztené.
486. oldal
Már nem gondolom, hogy a szerelem a gyengék sajátja lenne. Sokkal inkább a legerősebbeké. Akik hisznek egymásban és az érzelmeikben. Az igaz szerelem valószínűleg vak hiten és sziklaszilárd bizalmon alapul, ami csak keveseknek adatik meg.
199. oldal
A szívünk önálló életet él. Olykor olyasvalakit szeret, akit nem kéne, máskor pedig azt gyűlöli, akit szeretnie kéne. Megzabolázhatatlan, akár a tengeri tajték vagy a tűz lobogó lángja. Sosem fogsz tudni uralkodni felette.
198. oldal
A kétely barátságokat és szerelmeket dönthet romba, így nincs helye az életünkben. Kiben bízhatnánk, ha egymásban nem?
436. oldal
- Vajon miért félnek ennyire az emberek?
- Mert nem tudják, mi vár rájuk odaát... és ez nagyon félelmetes lehet. Képzeld csak el. Azt gondolják, hogy meghalnak, és attól kezdve nem léteznek többé.
120. oldal
Ezernyi színben ragyog a nap. (...) A fák fehér levelei és virágai gyöngyház színben tündökölnek, és időnként hófehér, puha mannával árasztják el a vidéket. A Fehér Fák Ligetét övező rét szivárványszínű, akárcsak a vele szomszédos erdő, és ha a kézfejeddel megsimogatod a virágok fejét, mindegyik csilingelni kezd.
119. oldal
Amikor egy nő életet ad a gyermekének, nem csak az angyalok, hanem minden női felmenője vele van. Azok, akik már rég elmentek, mind odasereglenek, és minden erejükkel a születés csodáját segítik.
108. oldal
Úgy érezte, hogy a lelkében felragyogott a nap. Elijah volt az ő Napja, aki miatt értelmet nyert az élete. Aki mellett rácsodálkozhatott a világ szépségére és az emberi érzelmek sokszínűségére.
57. oldal
Utólag, persze, már tudom, hogy igenis volt értelme a pokoljárásomnak. Talán azért kellett így lennie, hogy Elijah visszataláljon Istenhez, hiszen ő mentett meg mindkettőnket. Esélyt kapott arra, hogy jót tegyen, mi pedig megérezhettük a szeretet erejét, és Atyánk mindenható jóságát. Semmi sem történik véletlenül a világban.
35. oldal
A szerelem a bizonyosság érzése, amikor ráébredsz, hogy a másik feled nélkül nem tudsz, és nem is akarsz élni. Amikor találkozol valakivel, és a szíved kiugrik a helyéről. Fürödni akarsz a tekintetében, és elolvadni a szeretetében. Az érintése, az illata, a hangja, a nevetése után sóvárogsz, és minden percet vele akarsz tölteni. Aggódsz érte, ha nincs veled, és ha baja esik... nos, abba te is belehalsz.
77. oldal
A szerző további könyvei:
