Vavyan Fable: Nászjelentés

Vavyan Fable: Nászjelentés

(65 idézet)

Fabyen Kft.

A remek humorú Vavyan Fable ismét elévülhetetlen témáról írt új regényt, mely nem csupán a hetero-, homo- és uniszexuális, sörbarát, tánc-, motor- és lókedvelő olvasóközönség, hanem ennél szélesebb írásértő rétegek érdeklődésére is bízvást számot tarthat. Elképzelhető, hogy még a görfüggönykészítők, a rovarékszerészek és a nőnemű zsoldos katonák is kultiválni fogják. A keserédes, frivol, mulattató, provokatív, őszinte és a legkevésbé sem kisasszonyos hangvételű történet az örök férfi-nő kapcsolatról, ezen belül a házasságról, annak kudarcáról és a boldogító válásról szól. A történet ezzel még nem ér véget, sőt, úgyszólván itt kezdődik, ugyanis a főhősnő, mindebből mit sem okulván, újabb szerelmi frigyet fontolgat. Egy férfival! A barátnők bölcs tanácsainak és életpéldájának figyelembevétele nélkül! Ezen esküvőregényt és sorsdrámát az írónő a jól ismert, védjegyszerűen egyedi Fable-stílusban vetette papírra.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Krimi

Én éppen ellenkezőleg élek, mint a zöm, mert én az illúzió világában éledek fel! Az úgynevezett ébrenlét számomra rémálom, enyhébb esetben tetszhalál!

73. oldal, 1. kötet, 2003.

A fontosnál fontosabb dolgokat lehet együtt is csinálni. (...) Úgymint szerelem, család, hivatás, hobbi. Ezt így nevezik: Élet.

58. oldal, 1. kötet, 2003.

- Nem lehet mindenki meleg!
- Miért is ne? A Természet jogos önvédelmi reakciója lenne. Véget vetne szaporodásunknak. A Föld irtó jól járna.

40. oldal, 1. kötet, 2003.

123

Ha kizárólag akkor szólalhatnánk meg, amikor nem csak biztosak vagyunk az igazunkban, hanem tényleg igazunk is van, az esetben nem emberiség volna a nevünk, hanem halság! Ugyanis kukán tengődnénk!

40. oldal, 1. kötet, 2003.

Senki nem fájhat, csalódhat, tévelyeghet helyettem.

21. oldal, 1. kötet, 2003.

Egész életünk tanulás és tapasztalatszerzés, (...) habár húszévesen biztosra vesszük, hogy máris mindent tudunk, ráadásul sokkal jobban másoknál, és semmi nincs, amin meglepődhetnénk. Azután ráébredünk gigászi tévedésünkre. Ám éppen a folytonos változástól, fejlődéstől lesz a játék pikáns ízű.

21. oldal, 1. kötet, 2003.

Művészi tanulmányokat folytattam, azon hitben, hogy a művész képzés útján jön létre, s a tehetség tanulható, elsajátítható. Nem alaptalanul hittem így, hiszen az okítók többsége arról győzködi tanítványait, hogy sok-sok szorgalommal, kitartással és szívóssággal bárkiből Picasso, Rembrandt, Shakespeare, Joyce, Mozart vagy Lennon válhat. Időbe tellett, míg rájöttem, hogy ha az ember nem Picasso, Shakespeare vagy Mozart, ha magától nem tehetséges, akkor gyakorolhat, amennyit csak bír, az irigyelt idolok bokájáig sem nőhet fel.

17. oldal, 1. kötet, 2003.

Ha netán úgy tudnák, hogy eszméletlenül nehéz megtalálni az Érdemes Férfiút, halál rosszul tudják, mert nem ez a tripla valami! Hanem az a csavart hátraszaltó, hogy megőrizzük a szerelmet, annak (...) feszültségét, lázát. Mert ha ez hiányzik, akkor minek oldalog mellettünk élethossziglan az a férjül fogadott pasas?

14. oldal, 1. kötet, 2003.

Önöket rútságosan megtévesztik mind a mesék, mind a filmek! A történet egyáltalán nem ér véget az esküvőkor! Nem, nem! Az "...és boldogan éltek, míg meg nem haltak" formula csupán elmismásolása mindama tragikumnak, ami az ünnepélyes, csinnadrattás kézfogóra következik! Ugye milyen helyesek, szépek, tündöklőek a gyanútlan menyasszonyok? Haha! Ragyognak még egyet, utoljára! Mert aztán másnaptól kezdetét veszi a holtig tartó szívás! Az a pecsétes cetli, melyet a lakodalomkor kiállítanak arról, hogy bürokratice is egy pár vagy a szíved választottjával (figyelj, roppant árulkodó szófordulat: nem az eszed választottja, hanem a buta szívedé!) nos, ez a stempli egyszersmind az egekig érő szerelmedet is megpecsételi!

12-13. oldal, 1. kötet, 2003.

Minthogy begyulladtamban és egyéb visszás érzületeim következtében úgy visszahúzódtam magamba, mint a csiga a mésztekervényeibe, hermetikusan bezártam és befüggönyöztem az összes ajtót-ablakot, viszont imádok lépten-nyomon fennhangon monologizálni (és ezt már réges-rég nem is szégyellem!), miért ne tennék úgy, mintha nagyközönséghez intézném szavaimat!? Miközben nincs itt senki? Abszolút normális dolog!

12. oldal, 1. kötet, 2003.

Kedves Naplóm! Marhaság! Mitől volna kedves egy napló?

11. oldal, 1. kötet, 2003.

177

Meglehet, túl sokat éltem a fejemben-szívemben, és jóval kevesebbet a külvilágban, mai felfogással mérve nem voltam eléggé racionális. De tudod, épp ez a titka: nyugodtan képzelegj, álmodozz!

Tényleg ismered? Megbízhatsz benne? Tudod, merre jár, ha nem veled van? Sosem ejtett át? Kiáll érted az anyjával szemben? Számíthatsz rá, ha bajban vagy? Meghallgat? Figyel is rád? Arra válaszol, amiről te beszéltél? Ezek nagyon fontos tényezők egy kapcsolatban!

Az egód már rég betüremkedett az ajtón, de te még csak félúton taposod a gázt hazafelé.

Halálesetkor minden olyan hamisan és hazugul cseng, hiszen az emberekkel akkor kell foglalkozni, mikor még bőven élnek.

383. oldal, 2. kötet

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom