Végh György: Mostoha éveim

Végh György: Mostoha éveim

(8 idézet)

Magvető Kiadó

Az irodalom gyakorta szolgál meglepetésekkel, ez a könyv is az. Végh György, az Eszter-könyve, a Pillangós őszök halkszavú poétája, regényt írt, és versek, kalandok után ebben a regényben fejezte ki legigazibb önmagát. A Mostoha éveim - önéletrajz, emlékezés a szenvedéssel teljes, hányatott gyermekkorra. Mesékből, álmokból, szorongató és riasztó valóságélményekből tevődnek össze ezek az emlékek. Ötéves korában elvesztette az édesanyját, és végérvényesen magára maradt. Anyakönyvi kivonatának szépséghibája - törvénytelen származás - miatt gyermekkora, kamaszkora szörnyű megaláztatásokkal, magánnyal, otthontalansággal telt el. Ez a sors nem egyedülálló, ezek az élmények egy erkölcstelen társadalom sok meghurcoltjának az élményeivel azonosak. Végh György egy érzékeny, emberibb életért, a saját életéért küzdő gyerek sorsát rajzolta meg, akinek egyetlen menekvése a költészet, aki a szépség varázsába menekül szomorú hétköznapjaiból. Egy költő gyerekkorát, ifjúságát támasztja fel ez a regény, a 20-as, 30-as évek Budapestjén. A könyv első része, a Csillagos királylány megható lírai idill egy tovatűnt, szép kisgyermekkorról, az édesanyáról, a második rész pedig kegyetlen realitású leírása a ferencvárosi és pesterzsébeti nyomortanyák világának, a társadalomból kitagadott emberek szenvedéseinek, hányattatásainak.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Életrajz, napló

A hazugság olyan, mint a levegő. Csak a hiányát vesszük észre.

Közbevetett tanulmány a hazugságról c. fejezet

Minden szakításomba belehaltam kicsit, és lelkemnek azt a részét, amelyikben az a szerelem élt, megöltem magamban, hogy újrakezdve az életemet, menjek tovább a sorsomon, végzetem felé.

Ó, Emlékezés, mi vagy nekem? Egy másik élet, ahová bármikor beugorhatok unalmas társaságban ülve; megélt és álmodott kalandjaim varázskristálya-gömbje-tükre. Föléd hajolva mágus is vagyok, jelent-múltat-jövőt egyszerre látva. Ó, Emlékezés: a lehető világok legjobb világa; Álom ikertestvére. Ábránd nővére, Élet kisasszony húga, mint haldokló hattyú szállsz fölöttem messzeségből messzeségbe húzva, s ha árnyad rám vetül, nem vagyok egyedül, köröttem benépesül a magány.

A hazugság úgy hozzátartozik az élethez, mint az emberhez a bőr, a száj. (...) Nemcsak nyelvvel lehet, érzésekkel, tettekkel, gondolatokkal is. S ezzel mindannyian úgy vagyunk, mint a "nem szabad" szavakkal. Naponta százszor mondunk mást barátainknak, feletteseinknek, ellenségeinknek, az egész világnak, mint amit érzünk, hiszünk, vallunk, mint ami a meggyőződésünk.

Ó, a képzelet hatalmas adomány! A leghatalmasabb valamennyi között a földön. Akinek Isten megadta ezt, annak mérhetetlen, legyőzhetetlen erőt adott. Azt nem lehet tönkretenni, megölni, megfojtani, agyonverni. Az is szenved - mint ahogy én is szenvedtem, és szenvedek ma is és a jövőben is még sokat -, de az csak tisztább és jobb lesz, emberebb ember lesz. Akinek képzelete van, gúzsba kösse, bilincsbe verje bár bármilyen földi hatalom, szelleme töretlenül, tisztán szárnyal a magasba. Annak csak a testét lehet eltiporni, a lelkét soha.

Egy szerelem kezdete csupa dátum. A megismerkedés, az első randevú, az első meghitt séta, az első érzékenyebb kézfogás, egymásba karolás, az első csók, az első vallomás, az az első érzéki összeborulás, az első ajándék, az első civódás s utána az első kibékülés - de mit folytassam? Ha egy szerelem - mint ahogy korunk megköveteli - elég rohamos, a hónap minden napjára esne valami ünneplésre, megemlékezésre méltó forduló.

Az emlékezés bennem olyan, mint egy tó hullámverése. Körökben, egyre táguló körökben jön, feltartóztathatatlanul, míg el nem simul a tükre. S aztán másutt bomlik meg a víztükör, más emlékek tódulnak fel, s nyomában ismét mások. S ami kicsit kimagaslik, olyan, mint egy-egy szirt az elfelejtett múlt tengerében.

Mindig csodákra vártam, mint apró gyermek, hogy egyszer igaz legyen, amit mesélnek nekem, hogy lássam az angyalokat és a tündéreket, hogy kicsiny mackócskám életre keljen és dörmögve táncoljon, s hozzám dörgölőddzék, ha mindenki elhagy is. Mindig csodákra vártam! És most is, minden este úgy fekszem le, mint aki reggel talán egy más életben, más emberek közt ébred, és csak ámuldozik majd, hogy mily keserves, mily nyomasztó volt az álma.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom