Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

(29 idézet)

Park Könyvkiadó

Honnan tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor kell összezárulnia? Talán a rovarok parányi lábainak nyomását érzékeli? És miből tudja a cseresznyefa, hogy mikor kell virágba borulnia? Lehet, hogy emlékszik az időjárás változására? Mindannyian csodáljuk a növények káprázatos sokféleségét, most azonban a neves botanikus, Daniel Chamovitz elmagyarázza nekünk, hogy ők miként érzékelik a környező világot: hogyan látják a színeket, mi módon hallanak, miféle időrendhez igazodnak. Megmutatja, miképpen különböztetik meg a „fent”-et és a „lent”-et, miből ismerik fel, hogy egy-egy szomszédjukat falánk rovarok támadták meg, és kideríti, vajon szeretik-e, ha Led Zeppelin-lemezeket játszanak nekik.
A Mit tud a növény? elolvasása után új szemmel tekintünk majd a lépteink nyomán lelapuló fűszálakra, az illatozó virágokra és a fákra, melyeknek árnyékában hűsölünk.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Természettudomány

A biológiában mindennek csak az evolúció fényében van értelme.

Theodosius Dobzhansky(átvett idézet)

123. oldal

Megérintek száz meg száz virágot,
és nem szakítom le egyiket sem.

Edna St. Vincent Millay(átvett idézet)

81. oldal

A növények nem csak kibocsátják az illatokat - érzékelik is a többiek illatanyagait.

55. oldal

Az emberi agy működése és a növények fiziológiája között talán sokkal kisebb a különbség, mint gondoltuk.

177. oldal

Noha az emberek nyilvánvalóan intelligensebbek az állatoknál, nem túl valószínű, hogy az intelligencia mint biológiai jelleg a Homo sapiens kizárólagos kiváltsága legyen.

179. oldal

Ez a módszeresen dolgozó természettudomány nagy erőssége, és ez különbözteti meg az áltudománytól. Utóbbi a feltevéseit alátámasztó megfigyelési adatokat keresi, előbbi a cáfolatokat.

129. oldal

Sok minden van, amit még nem értünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem létezik tudományos magyarázat, amit egy megfelelően kigondolt és megvalósított jövőbeni kísérlet felfedhet előttünk.

124. oldal

Az epigenetikai folyamatokban az a legbámulatosabb, hogy ezek teszik lehetővé az emlékezést, az emlékek tárolását nem csak egyetlen szervezetben évszakról évszakra, de nemzedékről nemzedékre is.

172-173. oldal

Memóriánk az érzékszervi tapasztalatokat használja támpontoknak: egy ismerős illat vagy egy szeretett dal színes és részletes emlékképeket idézhet fel, és a messzi múltba vagy távoli helyekre röpítheti vissza az emlékezőt.

155. oldal

Mindannyian ismerünk ilyen vagy olyan betegségben szenvedő embereket, akik boldognak érzik magukat - és makkegészségeseket, akik örökké lehangoltak és mélabúsak. Kijelenthetjük, hogy a boldogság nem a test, hanem a szellem, a lélek állapota.

183. oldal

A sokrétű és gazdag érzékszervi benyomásokból, amik a növényeket és az embereket is folyamatosan érik, csak mi építünk érzelmi konstrukciókat. Saját érzelmi tartalmainkat vetítjük ki a növényekre, amikor azt gondoljuk, hogy virágba borultan boldogabbak, mint amikor fonnyadoznak.

183. oldal

Kutatóként pontosan tudom, hogy minden feltételezésem és következtetésem a legjobb esetben is csak tapogatózás, ami arra vár, hogy a jövőbeni eredmények megcáfolják. Az áltudományok művelői és hívei ezzel szemben nem engedik, hogy az elméleteik ellen szóló bizonyítékok befolyásolják meggyőződésüket.

124. oldal

A növények érzékenysége nem jelenti azt, hogy tudnak szenvedni is. Egy látni, szagolni, tapintani képes növény nem szenved jobban, mint egy számítógép, amelyiknek meghibásodott a merevlemeze. A "fájdalom" és a "szenvedés" ugyanolyan szubjektív fogalmak, mint a boldogság, és a növények összefüggésében teljességgel helyénvalótlanok.

183. oldal

Ha legközelebb egy parkban sétálsz, állj meg egy pillanatra, és tedd fel magadnak a kérdést: mit lát ez a nárcisz? És milyen illatokat érez a fű? Érints meg egy tölgyfalevelet, és gondolj arra, hogy a fa emlékezni fog erre az érintésre. De nem RÁD fog emlékezni. Te azonban emlékezni fogsz rá, és ezt az emléket örökre magaddal viheted.

186. oldal

Hisszük, hogy a növénynek a működés tekintetében nincs csodálatosabb része, mint a gyökércsúcs, (...) amely oly számos érzékenységről tesz tanúbizonyságot. Aligha túlzás azt állítani, hogy az ennyiféle képességgel bíró gyökércsúcs, amely a hozzá kapcsolódó részek mozgását is irányítja, az alacsonyabb rendű állatok agyához hasonlóan működik.

Charles Darwin(átvett idézet)

180. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom