Makszim Gorkij: Mesék Itáliáról

Makszim Gorkij: Mesék Itáliáról

(9 idézet)

Európa Könyvkiadó

Az orosz sztyeppék "mezítlábas" vándorlegénye előtt 1906-ban megnyílt a Péter-Pál erőd börtönének kapuja és Olaszországba, Capri szigetére menekült.
A végtelen orosz rónákat Itália festőien szép tájai váltják fel. A zord északi vidék helyett derűs, déli kék ég mosolyog a száműzöttre, napsugárral átszőtt városok - Nápoly, Genua, Róma - verőfényében sütkérezhetne a szem, a lélek, de Gorkij emberi szíve itt is, a daloló azúrkék tenger partján, a bódító illatú buja virágok között, az antik Róma és a Renaissance műemlékeinek honában az embert, az ember igazságát keresi szenvedéllyel.

Az emberről énekel az embereknek. Derűs, meg tragikus emberi sorsok valóságát szövi mesévé, hol meg a mesét teremti valósággá.
Itália elragadó környezetében halászok, munkások, parasztok, katonák - asszonyok, lányok, ifjak, öregek - vonulnak fel s életük kisebb-nagyobb epizódjai mindmegannyi ihletteremtő alkalom, hogy Gorkij hitet tegyen az ember mellett.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

Ez a világ, minden zajával, tülekedésével annyit se érne, mint egy csacsi patája, ha az ember nem locsolhatná meg szegény lelkét egy pohárka jó vörös borral, amely, mint a szentáldozás, megtisztít bűneink üszkétől és megtanít szeretni a világot, megbocsátani neki a sok szemetet, amiből bizony eleget hord.

XXII. fejezet

Sose közeledj úgy senkihez, hogy az gondold, több benne a rossz, mint a jó. Gondold, hogy több a jó, és akkor úgy is lesz. Az emberek azt adják, amit várnak tőlük...

XII. fejezet

Semmi se óvja meg jobban az embert az idegenben, mint a szeretet, amely visszahív a haza ölére.

XVIII. fejezet

Az asszonyszív akkor bírja a legjobban a mulatságot, munkát, szerelmet, ha már megpróbálta az élet: az életet pedig igazán csak a harmincadik után ismeri meg.

XXII. fejezet

Mindenről lehet szépen verselni, de a legszebben az szól, aki a jó embert, a jó embereket énekli meg.

XIV. fejezet

Az ember mindig többet érez, többet tud, mint amit ki tud mondani.

XII. fejezet

A szerelem is olyan, mint az állat: ravasz, leleményes.

XVIII. fejezet

Az igazi szerelem (...) szíven üt, mint a villám, és néma, mint a távoli villám.

VI. fejezet

A szeretet növeszti legerősebbre a szárnyakat, úgy száll a legmagasabbra az ember.

XXIV. fejezet

A szerző további könyve:

Makszim Gorkij: Huszonhat férfi - egy leány

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom