Jurij Ritheu: Mert ez a föld nem kell senki másnak

Jurij Ritheu: Mert ez a föld nem kell senki másnak

(3 idézet)

Magvető Kiadó

"1930-ban születtem. Uelenben. Ez a városka már sarkvidék; a Bering-szoros partján fekszik, szép időben odalátszanak Alaszka hegyei. Apám vadász volt. Amikor iskolába jártam, szinte még nem is léteztek csukcs nyelven szépirodalmi művek. Eljártam a felső tagozatosok irodalomóráira: így ismerkedtem meg az orosz és a szovjet irodalommal.
Még a hétosztályos iskolában eltökéltem, hogy bejutok a leningrádi egyetemre. 1946-ban el is indultam Leningrádba. Akkoriban nemhogy sugárhajtású repülőgépek, de még menetrendszerű hajójáratok sem léteznek. Pénznem persze nem volt. Halászbárkákon utaztam. Előfordult, hogy fellopóztam egy-egy nagyobb hajóra. Azokon általában fülön csíptek, és kitettek a partra. Időnként sikerült pénzt keresnem, s olykor egy darabig jeggyel utaztam. Az ilyen utazások általában sokáig tartanak.Tovább...

"1930-ban születtem. Uelenben. Ez a városka már sarkvidék; a Bering-szoros partján fekszik, szép időben odalátszanak Alaszka hegyei. Apám vadász volt. Amikor iskolába jártam, szinte még nem is léteztek csukcs nyelven szépirodalmi művek. Eljártam a felső tagozatosok irodalomóráira: így ismerkedtem meg az orosz és a szovjet irodalommal.
Még a hétosztályos iskolában eltökéltem, hogy bejutok a leningrádi egyetemre. 1946-ban el is indultam Leningrádba. Akkoriban nemhogy sugárhajtású repülőgépek, de még menetrendszerű hajójáratok sem léteznek. Pénznem persze nem volt. Halászbárkákon utaztam. Előfordult, hogy fellopóztam egy-egy nagyobb hajóra. Azokon általában fülön csíptek, és kitettek a partra. Időnként sikerült pénzt keresnem, s olykor egy darabig jeggyel utaztam. Az ilyen utazások általában sokáig tartanak. De azért nem egészen haszontalanok; rengeteg élményt szerez az ember. És Naukon faluban bálnavadászbrigádban dolgoztam, a Szent Lőrinc-öbölben kimeszeltem a helyi újság szerkesztőségét (ekkor dolgoztam először a sajtónak), a Gondviselés-öbölben rakodómunkás voltam, matrózkodtam a Bering-tengeren, voltam tolmács egy geológusexpedíció mellett. Leningrádban már elsőéves koromban fordítani kezdtem; én ültettem át csukcs nyelvre Puskin meséit, Lev Tolsztoj és Makszim Gorkij számos elbeszélését. A fordítói munka során nemcsak megismertem az orosz irodalmat, de sok segítséget kaptam első írói próbálkozásaimhoz is.
1953 óta öt regényem és jó néhány novellás kötetem jelent meg. Ezt a könyvemet, melyet most tart kézben az olvasó, megtörtént események alapján írtam. A hősöket valóságos személyekről mintáztam.
Ám ez a könyv mégsem a múlt rekonstrukciója, nem történeti munka. Legfőbb célom, hogy elmondjam, hogy ezen a bolygón testvérnépek élnek. Honfitársaimat a valóságnak megfelelően akartam ábrázolni, le akartam rombolni az egzotikus Északról szóló mendemondákat. Ha ez sikerült, teljesítettem a magam elé tűzött feladatot."

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

KortársRegény

Az igazi együttérzés mindig szótlan.

2. rész, 3. fejezet, 301. oldal, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1975.

Az ember - az evolúció tévedése, hiszen az ember az egyedüli lény, amely képes felborítani a természet biológiai egyensúlyát.

9. fejezet, 78. oldal, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1975.

Minél közelebb van az ember a természethez, annál szabadabb és tisztább, mind a gondolataiban, mind pedig a cselekedeteiben.

9. fejezet, 77. oldal, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1975.

A szerző további könyve:

Jurij Ritheu: Amikor a bálnák elmennek

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom