Mollináry Gizella: Meddő szüret után

Mollináry Gizella: Meddő szüret után

(3 idézet)

magánkiadás

Mollináry Gizella könyveiben egy vergődő ember sorsán keresztül egy egész küzdő és küszködő nemzet sorsát is bemutatta. Ez a regénye tovább halad a megkezdett úton s ez az út itt már elvisz a nagy összeomláshoz. A megesett proletár lány bekerül egy kis felvidéki falu társadalmába s ott folyik tovább élete, harca a felemelkedésért – s gyermekéért.
Mollináry Gizella önmagát múlta felül abban, ahogy a vidéki úri, polgári és paraszti rétegeinek alakjait, a nemzetiségi vidék elkeseredett küzdelmeit megrajzolta. Az úri osztály belerohan vesztébe s nem veszi észre, hogy önmaga pusztulásával maga a nemzet is elpusztul. A parasztság mély szenvedésével tehetetlenül fogadja a rázúduló csapásokat, a középosztály és kispolgárok pedig zavartan, kapkodva igyekeznek menteni a maguk apró kis életét.
Ebben a nagy forgatagban áll és harcolt a maga jobb sorsáért a pesti nyomortanyákból odaszakadt lány, hogy a végén mindenkiből kiábrándulva csak önmagában, a maga tehetségében találjon menedéket.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

A boldogsághoz nem kell semmi, ami földi, aminek értelme van... csak az, hogy két ember egyszerre találja önmaga számára feleslegesnek magát és ajándékozza el bőkezűen, mint valami nyűgöt - melytől boldogan szabadulni akar - a másiknak önmagát.

2. kötet, 263. oldal

Szomorúan ismertem fel, hogy bennem több készség van a jóakaratra a világgal szemben. Holott a világ az erősebb és kevésbé szorult az én jóakaratomra, mint én az övére.

2. kötet, 162. oldal

Gondolkodom, tehát vagyok... - Az ember egyedül van és tudatában van annak, hogy hiába minden, nem akad, nem lehet olyan társa, kinek elmondhatna bármit is abból, amit érez. Ekkor kínjában elkezd önmagával beszélni, de közben vigyáz, nehogy hangosan tegye, mert akkor bolondnak nézik. És mikor nagy önuralom révén eléri, hogy nem mondja ki maga elé gesztikulálva, amiket önmagának akar elmesélni, hanem egymás után magába raktározza - akkor megtanul gondolkodni. S akkor rájön, hogy ő megmarad! Pusztulása nem okvetlenül bizonyos. Azt hiszem, erre a megismerésre jött rá az a Descartes úr is. Férfi létére azonban szégyellte megmondani az igazat: gondolkodom, tehát megmaradok!

2. kötet, 58. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom