Max Planck: Max Planck válogatott írásai

Max Planck: Max Planck válogatott írásai

(19 idézet)

Typotex Kiadó

Sorozatunk második kötetében Max Planck Nobel-díjas német fizikus természetfilozófiai írásaiból válogatunk. A modern fizika egyik megteremtője, a kvantummechanikai fordulat elindítója két alapvetően eltérő világszemléletű tudományos korszak határán próbált meg olyan természetfilozófiát – vagy ahogy ő fogalmaz: fizikai világképet – felvázolni, amely egyaránt megfelelt konzervativizmusának és akaratlan forradalmiságának. Kötetünkben először jelenik meg magyarul Planck első és talán legfontosabb természetfilozófiai művének, az 1908-as leideni előadásnak a szövege. Szándékaink szerint válogatásunkból pontosan követhető Planck véleménye a legfontosabb – a külvilág létezésére, a megismerhetőségre, a determinizmusra, a szabad akaratra vonatkozó – világnézeti kérdésekkel kapcsolatban.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Természettudomány

Ha (...) egy ember olyan tökéletesen átlátná önmagát, mint az isteni szem (...), akkor az oksági törvény alapján saját cselekedeteit előre láthatná, és az akarata nem lenne többé szabad.

Pozitivizmus és reális külvilág c. fejezet

Egy hipotézisnek a valóság számára jelentősége és ezzel igazi értéke csak akkor lesz, ha a belőle folyó elméletet vonatkozásba hozzuk a mérési eredményekkel.

Pozitivizmus és reális külvilág c. fejezet

Teoretikusokból van elég, és a papír is türelmes.

A fizikai világkép egysége c. fejezet

A pozitivizmus fényénél az asztal nem egyéb, mint azoknak az érzeteknek a komplexuma, amelyeket az asztal szóhoz kapcsolunk. Ha elvesszük az összes érzeteket, lényegében semmi sem marad. A kérdésnek, hogy mi az asztal a "valóságban", egyáltalán nincs értelme. És így van ez minden fizikai fogalommal általában. Az egész bennünket körülvevő világ nem egyéb, mint az arról alkotott élmények. Ezek nélkül a környezetnek nincs jelentősége. Ha a környezetre vonatkozó kérdés nem vezethető vissza valamilyen módon egy élményre vagy megfigyelésre, akkor értelmetlen és nem engedhető meg. Ezért a pozitivizmusban semmiféle metafizikának nincs helye.

Pozitivizmus és reális külvilág c. fejezet

A kísérleti és az elméleti kutatás mindig egymásra van utalva. Egyik sem juthat előre a másik nélkül.

Pozitivizmus és reális külvilág c. fejezet

A szellemi folyamatok determináltságáról szóló tétel kikerül minden vizsgálatot, mert metafizikai jellegű, éppen úgy, mint az a tétel, hogy van reális külvilág. Logikailag azonban megtámadhatatlan, és jelentőségét bizonyítja az az egyszerű tény, hogy erre a tételre alapozzák a lelki folyamatok összefüggéseinek tudományos kutatását. Nincs olyan életrajz, amely hőse feltűnő cselekvésének motívumait elintézettnek tekinti azzal, hogy azokat visszavezeti a véletlenre; ehelyett a kielégítő magyarázat hiányát vagy a rendelkezésre álló forrásanyag hézagaival, vagy, ha elég belátó, saját felfogóképességének a korlátaival menti.

Pozitivizmus és reális külvilág c. fejezet

A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre.

A tudományos eszmék eredete és hatása c. fejezet

Ahogyan a természeti törvények vaskövetkezetességgel érvényesek nagyban éppúgy, mint kicsiben, úgy az emberek együttélésében is ugyanazt a jogot követeljük meg mindenki számára, magasan vagy alacsonyan állónak, előkelőnek és egyszerűnek.

A fizika harcban a világnézetért c. fejezet

3

A legjobb, a legkiforrottabb etikai világnézet sem vezet el az ideális befejezettséghez, mindig csak az irányt mutathatja meg, amelyben a célt keresnünk kell. Aki erre nincs figyelemmel, könnyen abba a veszélybe kerülhet, hogy vagy elveszíti a bátorságát, vagy pedig elkezd kételkedni az etika értékében, és ezáltal, éppen mert becsületes akar lenni önmagával szemben, még az etika elleni támadásra is kényszerülhet.

A fizika harcban a világnézetért c. fejezet

Az az etika a legértékesebb, amelyik a gyakorlati életben a leghosszabb ideig beválik; éppúgy, mint a tudományban is mindig az az elmélet részesül előnyben, amely legjobban megfelel a tapasztalatnak.

Az akaratszabadság lényegéről c. fejezet

A logika (...) önmagában nem képes valakit saját érzéki világából kivezetni, még csak arra sem kényszerítheti, hogy embertársai önálló létét elismertesse vele.

Az új fizika világképe c. fejezet

Nem az igazság birtokolása termékenyíti meg és teszi boldoggá a kutatót, hanem a sikeres kutatás az igazság után.

Pozitivizmus és reális külvilág c. fejezet

Nem minden ésszerű, amiben nincs logikai ellentmondás.

Az új fizika világképe c. fejezet

A legjobb szem is éppoly kevéssé képes önmagán keresztüllátni, mint ahogy egy szerszám sem munkálhatja meg önmagát.

Pozitivizmus és reális külvilág c. fejezet

A tiszta lelkiismeret és a jóakarat. E kettő adja meg a szilárd horgonyt az élet viharaiban, s szolgál legelső feltételül az igazán kielégítő cselekvéshez. S e tényezők egyúttal a leghatékonyabb védelmet is jelentik a gyötrő megbánás kínjai ellen.

A fizika harcban a világnézetért c. fejezet

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom