 | Maros András: Kávéházi pillanatok(5 idézet) Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap - egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni. |
Aki régóta jár rendszeresen kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, és meglátja, amit nem is lát. Mert kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket.
5. oldal
Ha jó nő szolgál fel, nincs férj a világon, aki a felesége szemében elfogadhatóan viselkedne.
- Tonikot szoktál inni, most miért gyömbért kértél? - kérdi az asszony a pincérnő távozása után.
- Gyömbért kívánok - feleli a férj.
- Aha, tudom én jól, hogy te mit kívánsz.
- Miért? Szerinted tonikot?
77. oldal
A kisegítő pultoslány mindent lát, mindent hall. Behúzott nyakkal, de hegyezett füllel dolgozza (mosogatja és törölgeti) át a kávéházi üzletmenet legmeghatározóbb eseményeit.
113. oldal
A szerző további könyve:
