 | Paul Davies: Isten gondolatai(18 idézet) "A lét legalapvetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben élvezetesen, töprengésre késztetően avat be az elméleti fizika legújabb kutatási eredményeibe." Létrehozhatja-e a Világegyetem önmagát? Volt-e teremtés? - Az idő kezdete - Isten a Nagy Bumm oka? - Teremtés teremtés nélkül - Szülő és csecsemő világegyetemek Mik azok a természeti törvények? A törvények eredete - A kozmikus kód - Mit jelent létezni? Miért olyan a világ, amilyen? Egy ésszel felfogható Világegyetem - Egyetlen átfogó elmélet? - A lehetséges világok legjobbika? - Kell-e Istennek léteznie? Megtervezett Világegyetem? A Világegyetem egysége - Szinte hihetetlen, hogy élünk - Értelmes alkotó tervezte a Világegyetemet? - A természet leleményessége A Világegyetem mélyén rejlő talány Mit bír el a teknősök háta? - Misztikus tudás - Mi az Ember? |
A fizikai valóság olyan bámulatos találékonysággal épül fel, amelyet nem tudok puszta tényként elfogadni. Kell lennie, nekem úgy tetszik, valami mélyebb magyarázatnak.
10. oldal, 1995.
Az eldönthetetlen állítások úgy ágyazódnak a matematika testébe, akár egy csülökbe a porcogó; nem vághatók ki, csak ha az egész csülköt széttrancsírozzuk.
Douglas Richard Hofstadter(átvett idézet)
4. fejezet
A természet világa nem csupán létezők és erők pállott kotyvaléka, hanem csodálatosan leleményes, egységes matematikai rendszer.
8. fejezet
A tudományos haladás kiterjesztette a természet csodáinak tartományát, úgyhogy ma már az atomok legparányibb zugaiban és a legtávolabbi galaxisokban felismerjük (...) a rendet. Ám a tudomány a maga módján meg is indokolta a rendet. Nincs többé szükségünk teológiai magyarázatokra egy hópehely vagy akár az élőlények mivoltának megmagyarázásához. A természeti törvények olyanok, hogy az anyag és energia önmagát képes szervezni a minket körülvevő bonyolult formákba és rendszerekbe.
8. fejezet
Ha egy gondolatmenet sikeres a tudományban, addig követjük, amíg akadozni nem kezd.
7. fejezet
A természet is a matematika nyelvét beszéli. Aki ki van zárva ebből a bűvös birodalomból, nem érheti fel ésszel a természet rendjének jelentőségét, amely oly mélyen belefonódott a fizikai valóság szövetébe.
4. fejezet
Nincs még egy olyan tudomány, amely jobban rávilágítana a kétféle művészeti és tudományos világszemlélet közti mély szakadékra, mint éppen a matematika. A kívülálló számára szörnyű szakismeretek különös, idegen tárháza ez, tele baljós szimbólumokkal és tekervényes eljárásokkal, megfejthetetlen nyelv, fekete mágia. A tudós, a matematikus számára ezzel szemben a pontosság és tárgyszerűség biztosítéka.
4. fejezet
A természet törvényei kódoltak. A tudósnak az a dolga, hogy "feltörje" ezt a kozmikus kódot, s ezáltal megfejtse a Világegyetem titkait.
3. fejezet
Bármely okoskodással is élsz Isten szükségszerűségének bizonyítására, ugyanúgy, mi több, sokkalta egyszerűbben alkalmazhatod a Világegyetemre is.
2. fejezet
A tudomány nem magyarázott meg mindent, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is alkalmas erre. A teisták mindig kipécézték azt, amire a korabeli tudomány nem tudott feleletet adni, s továbbra is Istenre lehetett hivatkozni. Majdan a tudományos haladással Isten innen is kiszorult. (...) A "hézagok Istene" ingatag hipotézis. Idővel mind kevesebb hézag marad az ilyenek számára.
2. fejezet
Sokan úgy képzelik el Istent, mint aki beindítja a Nagy Bummot, majd ölbe tett kézzel, elégedetten szemléli művét. Sajnos ez az elképzelés, legyen mégoly csábító is egyesek számára, nem sokat mond. (...) A természetfeletti teremtés nem lehet egy időben létező oksági sor elindítója, lévén hogy az idő keletkezése maga is része annak, amire magyarázatot keresünk. Ha Istent azért rángatjuk a dologba, hogy magyarázatot adjon a fizikai valóság létezésére, akkor e magyarázat nem lehetséges az ok és okozat ismerős fogalmai szerint.
2. fejezet
Az emberi gondolkodás folyamatai (...) aligha Isten adományai. Az emberi agyhoz kötődnek, az agyműködés pedig függ a fizika törvényeitől és az általunk lakott fizikai világ természetétől is. Amit mi józan észnek nevezünk, mélyen az emberi pszichébe ágyazódott gondolatminták terméke.
1. fejezet
A tudomány nemes, az embert gazdagító kérdésfeltevési mód, amely segítségünkre van, hogy tárgyilagosan, módszeresen megértsük a világot.
1. fejezet
Még a legmegátalkodottabb ateistákban is gyakran megvan a természet tisztelete, szinte vallásos áhítathoz hasonló elragadtatást éreznek mélységei, szépsége és kifinomultsága láttán. A tudósok e tekintetben valójában igen érzelmesek. Tévhit, hogy hideg, kérges szívű, lelketlen alakok.
Előszó