 | Csányi Vilmos: Ironikus etológia(40 idézet) Az evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült. |
Az iskola kicsiben az adott társadalmi rendszert mintázza. Nem egyéb, mint a tanító meg a büdös kölykök konfliktusainak képében a zsarnok és a nép szembenállásának egyszerűsített modellje. (...) Az iskolába a büdös kölykök voltaképpen nem azért járnak tehát, hogy ott írni-olvasni megtanuljanak - ezt csak néhány nyájtermészetű egyed teszi, később az ő segítségükkel jönnek létre a zsarnokságot kiszolgáló intellektuális intézmények (...), hanem azért, hogy kitanulják az ellenállás legkülönfélébb formáit, és azokat a felnőtt életükben is sikeresen alkalmazzák a társadalomban megjelenő elnyomás ellen.
141-142. oldal
A nagy találmányok többnyire csak alkotóik fejében működnek tökéletesen, mert abban a fejben minden rendelkezésre áll az eszményi működéshez, és semmi sem zavarja azt.
136-137. oldal
Nagy emberek hatalmas épületeket, számítógépet, 3D-s televíziót, mobiltelefon-hálózatot, alkotmányt meg párthűséget képzelnek el, és milliókat vesznek rá, hogy csatlakozzanak az ő hiedelmeikhez, aztán láthatjuk, hogy a hiedelmek valósággá válhatnak, épület, komputer, alkotmány és párthűség lesz belőlük. Nincsen felemelőbb és veszedelmesebb dolog a világon az emberi képzeletnél.
104-105. oldal
Ha egy társadalomban, mint történetesen a mienkben, minden felfordult, és csak lassan alakulnak ki a mindenki által elfogadott és a rangsor közel azonos helyére sorolt erkölcsi szabályok, igencsak fontos lenne, hogy a jogalkotók megfelelően átlátható és következményeiktől nem elválasztható szabályokat készítsenek, mert másként egy rossz irányú társadalmi tanulási folyamat indul be. Az emberek azt tanulják meg, hogy az adott szabálynak nagyon alacsony a rangja, és eszerint fogják kezelni. A stabil társadalmakban sokszor a rossz szabályokat is betartják, mert már kialakult az erkölcsnek, az általános társadalmi szabálykövetésnek azon módja, amely magát a szabálykövetést már önmagában is magas szintre helyezi az értékrendben.
98-99. oldal
Az emberek nem sokat tudnak arról, miért is szoktunk szabályokat követni. Mert ez nem magától értetődő. A jogalkotók nemcsak abban marasztalhatók el időnként, hogy a bevezetett jogszabály önmagában rossz, hanem abban is, hogy nem vizsgálják azokat az etológiai és társadalmi feltételeket, amelyek szükségesek egy új szabály betartásához.
93. oldal
Minden kultúra, sőt minden kulturális aktus, rítus jellemezhető a végrehajtásához szükséges elemi cselekvések és tárgyak számával. Minél komplexebb a kultúra, annál több cselekvési egységgel működik. (...) A fejlettebb kultúra ugyanazt a feladatot több lépésben, több tárgy felhasználásával oldja meg.
166. oldal
Szerfölött fontos lenne, hogy amikor látványosan a ráció nevében cselekszünk, alaposan megvizsgálnánk, miféle hiten is alapszik.
87. oldal
Az ember, aki szerényen sapiensnek, bölcsnek nevezi magát, noha bolondok bolondja, képtelen korlátozni populációjának méreteit, képtelen megakadályozni a haszontalannak vagy károsnak ítélt anyagok felhalmozódását, képtelen alacsony szinten tartani az energiafelhasználását és képtelen békésen együtt élni a bioszférával, amelyből vétetett.
18. oldal
Ahelyett, hogy az ember a környezetében lévő érdekes állatokat, növényeket figyelné, és arra vigyázna, hogy ezek a saját érdekében mindig fellelhetőek legyenek, történeteivel elképzelt világokat teremt Istennel, angyalokkal, démonokkal, képletekkel, imaginárius számokkal, egészen kicsi atomokkal és nagy bumm-mal.
8. oldal
