Popper Péter: Ingovány

Popper Péter: Ingovány

(11 idézet)

Saxum Kiadó

A pszichológia is hordaléktalajon jár, mint minden tudomány és emberi megismerés. Valószínűleg alázatosan el kellene fogadnunk ezt a tényt, és inkább gondosan figyelni a gyógyító, a tanító és kutató aprómunkára. De a kíváncsiság - a megismerés vágyának is nevezhetném - mégis belecsábított ebbe a kalandba. Hátha valahol szilárd altalajra taposhatok. Végigfürkésztem az általam megközelíthető tudományos, vallásos, filozófiai és művészeti nézeteket, a régi hagyományokat is beleértve. Mindez illúziónak bizonyult. Pedig igyekeztem vigyázni, Arany János tanácsa szerint: "Mint ki éjjel vízbe gázol, s minden lépést óva tesz." Egyetlen haszon talán mégis származott ebből a könyvből. Bizonyította azt a sokszor megsejtett, furcsa tényt, hogy az emberi megértés legmagasabb szintje mégis csak a mágikus gondolkozás volt.Tovább...

A pszichológia is hordaléktalajon jár, mint minden tudomány és emberi megismerés. Valószínűleg alázatosan el kellene fogadnunk ezt a tényt, és inkább gondosan figyelni a gyógyító, a tanító és kutató aprómunkára. De a kíváncsiság - a megismerés vágyának is nevezhetném - mégis belecsábított ebbe a kalandba. Hátha valahol szilárd altalajra taposhatok. Végigfürkésztem az általam megközelíthető tudományos, vallásos, filozófiai és művészeti nézeteket, a régi hagyományokat is beleértve. Mindez illúziónak bizonyult. Pedig igyekeztem vigyázni, Arany János tanácsa szerint: "Mint ki éjjel vízbe gázol, s minden lépést óva tesz." Egyetlen haszon talán mégis származott ebből a könyvből. Bizonyította azt a sokszor megsejtett, furcsa tényt, hogy az emberi megértés legmagasabb szintje mégis csak a mágikus gondolkozás volt. Az a világszemlélet, amely a mindenséget homogén egységnek hirdette, azonos alapanyagúnak, ennek következtében metamorfotikusnak, ahol minden mindennek egyenlő eséllyel lehet oka és okozata, minden mindenné átalakulhat. Társadalom és természet, fizika és biológia, lélek és anyag, ösztön és tudat, művészet és tudomány mind ugyanaz. Minden a végső ok, a causa sui, az Isten vagy a tao manifesztációja, aki "sok tükörben nézi magát, s mindegyikben egy másik arcát látja."

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Pszichológia

Minden ember önmagát meghatározó, önmagát kialakító lény, aki saját karakterét, szellemi arculatát, egyszóval sorsát maga teremti meg.

122. oldal

A hatalomhoz való viszonyunk az, amin megmérettetünk. Azon, hogy ki mire használta. És hogyan.

Göncz Árpád(átvett idézet)

183. oldal

Aki a víz tükrébe pillant, először saját képmását látja. Aki elmegy saját magához, az kiteszi magát annak, hogy találkozik önmagával. A tükör nem hízeleg, híven mutatja azt az arcot, amelyet a világnak soha nem mutatunk. (...) Ám a tükör a maszk mögé lát.

Carl Gustav Jung(átvett idézet)

157. oldal

Ne akarj mindenáron jó lenni, mert egyrészt nem fog sikerülni, másrészt nem fogják sem megbocsátani, sem megbecsülni!

74. oldal

A pszichológia, ha tudomány akar maradni, csak azt vizsgálhatja, hogy milyen az ember. Nem szólhat hozzá ahhoz, hogy milyennek kellene lennie. Nem fogalmazhat meg értékeket, mert erre nincs lehetősége. Nincs értékképző, sem értékmegítélő funkciója.

119. oldal

Van csendje a szorongásnak, a félelemnek, a dühnek, a boldogságnak, az elutasításnak, a fenyegetésnek, a meglepett örömnek, a vágynak... A csend talán a legkifejezőbb válasz, amire (...) az emberek képesek. De érteni kell, hogy mit fejez ki a csend.

103. oldal

A lélekben nincsenek jó erők és nincsenek gonosz erők. Csak Erő van. (...) A nagy kérdés az, hogy mire használod az erődet? Vagyis jó ember vagy-e, vagy gonosz? Tulajdonképpen az öregkor egyik legfontosabb kérdése: elpazaroltad-e butaságokra a kapott erődet, vagy értékes dolgokra fordítottad? Romboltál vele, vagy építettél? Vigasztaltál, vagy bánatot okoztál? Gyógyítottál, vagy megbetegítettél? (...) Ezt jelenti az ember lelki szabadsága: egyedül tőled függ, hogy mire használod az erődet.

162. oldal

Az ember megszületik és él - ennyi a bizonyosság. Néha úgy érzi, hogy valamilyen erő hordozza, néha, hogy elhagyja. Létének alapjait nem ismeri. Életének valószínűleg csak annyi az értelme és feladata, hogy némi fényt gyújtson a létezés sötétségében, fényt - akármilyen picit is - vigyen a kapcsolataiba, s egy kis melegséget.

158-159. oldal

Barátom! Mit cipelsz magaddal éveken, évtizedeken át, megbántásokat, sérelmeket, mindenféle fájó érzelmet, bántó gondolatokat, amelyek már rég szétomlottak a múltban, hatásuk is semmivé vált, sehol nincsenek, csak a te lelkedben élnek tovább. Te táplálod, tőled kapják energiájukat (...), hiszen önmagukban már semmi erejük, jelentőségük nincs.

47. oldal

A kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók vagy cáfolhatók, csak elfogadni vagy elutasítani lehet őket.

32. oldal

Az emberi lélek fő funkciója a megismerés, a gondolkodás, a képzelet, az ítéletalkotás és az akarat.

30. oldal

A szerző további könyvei:

Popper Péter: A belső utak könyvePopper Péter: Ne menj a romok közé!Popper Péter: Részemről mondjunk mancsot!Popper Péter: Egy illúzió halálaPopper Péter: Felnőttnek lenni
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom