Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás

Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás

(13 idézet)

Scolar Kiadó

Az önéletrajzi ihletésű regény „nehezen kezelhető” főhőse azzal tölti kamaszkorát, hogy iskoláról iskolára vándorol – sikertelenül. A tanulást nem tudja komolyan venni (a sorokat olvasva úgy érezzük: joggal), azonban sokaknál többet tud a világról. Bár nehezen teremt kapcsolatokat, hozzá mégis vonzódnak az emberek. Éli a pesti fiatalok életét, bulizik, szerelmes, balhékba keveredik, ám teszi mindezt úgy, hogy közben folyamatosan azon járatja az agyát, mi is ez az egész, és hogyan működik.
Gerlóczy Márton első könyve humorának, őszinteségének és provokatív szókimondásának köszönhetően vált a fiatal generáció kedvencévé. A kultuszkönyv, mely mára mit sem vesztett aktualitásából, olvasható egy kamasz fejlődésregényeként, a „pedagógia” kritikájaként, vagy akár zsánerképek sorozataként az ezredvégi Budapest társadalmi életéről és szubkultúráiról.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

KortársRegény

Nincs szükség rá, hogy megítéljük, mi jó, és mi rossz. Egyszerűen mindent csak hagyni kell folyni a maga medrében.

6. oldal

Ahogy idősebb lesz az ember, azok a képi és érzelmi elemek, melyeket kicsomagolni kíván, egyre tágabb értelmezést nyernek, a körülöttünk zajló élet látványa kiteljesedik, az okok világosabban mutatják a mögötte fortyogó létezést, feltárul a sokezer elemre bontható világ, egy emberi élet születéstől halálig követhető tragikomédiája.

63. oldal

Senki vagyok, és szerény véleményem szerint bármit teszek, az is maradok, akárcsak minden ember ezen a planétán, aki úgy gondolja, értelmet kell keresni, vagy értelmetlenségeket definiálni.

332. oldal

Ha ideges természetű emberek unják egymást, abból csak baj sülhet ki.

303. oldal

Ha az ember jó társaságban tanulhat, ahol a tisztelet tanárok és diákok között kölcsönös, úgy élvezheti munkáját.

165. oldal

A nyarat (...) a gyerek úgy él(i) meg, mintha elszabadulna a földtől, az élete mintha minden évben elkezdődne, és aztán újra meg újra vége szakadna, és a gyerek mindig a nyarat keresi a hétköznapokban, úgy próbál játszani az öröklakásban és az iskolaudvaron, mintha a nagyszülők kertjében lenne, sütné a nap, és horzsolások díszelegnének lefehéredett testén, a nyár az elem, a remény, ami eljön minden évben.

146. oldal

Csak olyasmire mondja az ember, hogy megbánta, aminek következményei befolyásolják az életét, vagy másokét, s ami lelkiismeret-furdalást hoz ki belőle.

138. oldal

Nincs tökmindegy, ha nincs semmi, és a mai az egy ilyen nap.

Én megértem, hogy valaki keresi önmagát, és hogy ennek az egydimenziós álomnak megfeleljen, jelmezt ölt, no de miért mindenki ugyanazt?

A végén mindig kiderül, hogy bár mindenki úgy gondolja, tudatát módosító szerek hatása alatt fergeteges agyi intenzitás és megmagyarázhatatlan transzcendentális erők mozgósítják, józanul belátja, hogy ez a szanaszét élvezett megvilágosodás nem több, mint a koncentrációs kihagyás önállósodása, ingyenjegy a saját világunkba, amely ugyan józanul még színesebben pompázna előttünk, de hát minden ember legnagyobb ellensége a saját gátláscsomagja, következésképpen kiváltója, a környezete.

Ezt az emberhez szériatartozékként létrehozott élvezeti cikket, a melankóliát elviselhetetlennek tartom, amikor belebambulok a múltba, jelenbe, képtelen vagyok felismerni, hogy igenis szép és használható millió egy jelenség, forma és hangulat. Most már tudom, hogyan kell átvészelni, hiszen hazudni magamnak sokkalta szánalmasabb lenne, pofozgatni az arcom, hogy de hát nézd, édes fiam, ott van ő, meg az meg ez. Szépen kivárom a végét és megpróbálok csukott szemmel kiülni életem szakadékának peremére, nehogy lássam, mi van az erdőmben, mert még leugornék érzékcsalódni egyet.

Én nem leszek és soha nem is voltam depressziós attól, hogy szerencsétlenek közt élek. Nem lázadtam és nem bosszultam meg semmit, értelmetlen lett volna azt gondolnom, hogy én vagyok az, aki bármit megoldhat.

Amit léleknek nevezünk, nem más, mint az emlékek érzékeink által minden pillanatban pergetett filmje.

172. oldal

A szerző további könyvei:

Gerlóczy Márton: A Szabadok TestvériségeGerlóczy Márton: VáróteremGerlóczy Márton: Check-inGerlóczy Márton: A csemegepultos naplójaGerlóczy Márton: Mikecs Anna - Altató

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom