Steven Pinker: Hogyan működik az elme

Steven Pinker: Hogyan működik az elme

(31 idézet)

Osiris Kiadó

Miért a széles vállú férfiakat és a domborodó keblű nőket szeretjük? Vajon miért alakult ki a nyelv: az agyfejlődés melléktermékeként, a gondolatok kifejezésére vagy éppenséggel udvarlásra? Mi haszna van annak, hogy olyan jól látunk színeket? Pinker könyve ilyen álnaiv kérdéseket felvetve próbál választ keresni a mai lélektan legfontosabb problémáira. Két nagy gondolatrendszer uralja ugyanis a mai pszichológiát. A kognitív pszichológia a belső embert fedezte fel, s alapvető kérdése a gondolkodásmódok szerveződése. Az evolúciós pszichológia mást kérdez: miért alakultak ki olyanná az emberi élményformák és gondolkodásmódok, amilyennek ismerjük őket? Milyen korlátok és előnyök befolyásoltak minket az emberré válás során, hogy éppen ilyenekké lettünk? Pinker különleges gondolati érdekességét az adja, hogy megpróbálja összekapcsolni a mai lélektannak ezt a két értelmezési keretét, közvetítőként sokszor egy harmadikat felhasználva, mégpedig az agykutatás eredményeit. Gondolkodás, eredet és agyi szerveződés az a három pólus, mely köré a gazdag ismeretanyagot szervezi. Olyan könyv ez, amely a pszichológus, a filozófus és a biológus mellett a humán területek és a társadalomtudományok iránt érdeklődőket is megragadja provokatív mondandójával és példákban gazdag kifejtésmódjával.

TermészettudományPszichológia

Noha már javában alkotóéveimet taposom, mindeddig szándékosan gyermektelen maradtam, biológiai forrásaimat olvasásra, írásra, kutatásra, barátok és diákok támogatására, körben kocogásra pazaroltam, és közben elhanyagoltam a legfőbb parancsot, génjeim terjesztését. A darwini normák szerint én egy szörnyű tévedés vagyok, szánalmas vesztes (...). De nekem jó így, és ha génjeimnek nem tetszik, ugorjanak a folyóba.

58. oldal

A futurológia egyetlen kétségtelenül helyes jóslatot képes nyújtani: azt, hogy a ma futurológusai a jövőben ostobának fognak látszani.

85. oldal

Érezzük, hogy a fizikai agy vize valamiképpen a tudatosság borává változik, de ennek az átváltozásnak a természetére vonatkozóan semmilyen fogalmunk sincs.

Colin McGinn(átvett idézet)

131. oldal

A fedezékben a vadász
Száz kamuflázs közt csúsz és mász,
Még hápogást is imitál,
Hogy hasson a csalimadár.
Így pörgeti felnőtt agyát,
Hogy rászedhessen - egy kacsát.

Frederic Ogden Nash(átvett idézet)

184. oldal

Amikor járunk, minden egyes lépésnél felbillenünk, majd a pillanat törtrésze alatt megakadályozzuk az esést.

21. oldal

Egy gondolkodó rendszernek nemcsak cselekedetei egyenes következményeivel, hanem azok mellékhatásaival is számolnia kell.

23-24. oldal

Az élet anyaga nem valamiféle reszkető, fényt kibocsátó csodakocsonya, hanem apró szegecsekből, rugókból, csuklókból, pöckökből, lemezekből, mágnesekből, cipzárokból és csapóajtókból álló szerkezet, amelyet egy adathordozó állít össze, és az ezen szereplő információ másolható, átvihető és leolvasható.

31. oldal

A tudomány, attól függetlenül, hogy milyen eredményre jut, garantáltan a szabad akarat eltüntetőjeként fog megjelenni, minthogy a tudományos magyarázat nem tudja befogadni azt a fajta rejtélyes, okozatlan okozást, ami az akarat fogalma mögött van. Mit keressenek a tudósok, ha ki akarnák mutatni, hogy van szabad akarat? Valamiféle véletlenszerű idegi eseményt, amit aztán az agy többi része viselkedésindító jellé erősít? Csakhogy egy véletlenszerű esemény semmivel sem illik jobban a szabad akarat gondolatához, mint egy törvényszerű esemény.

60. oldal

Egy emberi lény lehet egyszerre gép és ugyanakkor érző, szabad ágens, attól függően, hogy milyen célból beszélünk róla, mint ahogy egyszerre lehet adófizető, biztosítási ügynök, fogászati páciens vagy száz kiló súly a repülőgépen, attól függően, hogy milyen célból beszélünk róla.

62. oldal

A lény céljai meghatározásának hiányában tulajdonképpen az intelligencia fogalma maga is értelmetlen. Minden galócát zseninek tekinthetnénk, mert tökéletes pontossággal és hibátlan megbízhatósággal véghezviszi a mutatványt, hogy ott áll, ahol áll. Semmi sem akadályozna meg minket, hogy egyetértsünk Zenon Pylyshynnel abban, hogy a kövek okosabbak, mint a macskák, mert megértik, hogy odébb kell menjenek, ha beléjük rúgunk.

66. oldal

Az elme sok részből áll; egyeseket az erény, másokat az ész vezet, megint mások elég okosak ahhoz, hogy legyőzzék azokat, amelyeket sem ez, sem az. Egyik énünk becsaphatja a másikat, de alkalmanként egy harmadik énünk meglátja az igazságot.

395. oldal

Nincs olyan társadalom, amely egyszerre igazságos, szabad és egyenlőséget megvalósító lenne. Ha igazságos, akkor a többet dolgozó emberek többet halmoznak fel. Ha szabad, akkor az emberek gyermekeiknek adják vagyonukat. De ebben az esetben nem lehet egyenlőség, minthogy egyes emberek gazdagságot fognak örökölni, mások viszont nem.

408. oldal

A csecsemő (...) érdekeiért az egyetlen számára hozzáférhető eszközzel, aranyosságával harcol.

414. oldal

A gyerekeket minden életkorban az hajtja, hogy kiderítsék, mivel lehetnek sikeresek kortársaik között, és ezeknek a stratégiáknak sokkal nagyobb elsőbbséget tulajdonítanak, mint bárminek, amit a szülők próbálnak rájuk sózni. A belefáradt szülők tudják, hogy nem versenyezhetnek gyermekük társaival, és ezért jogosan ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekük a lehető legjobb környéken nőjön fel.

418. oldal

A művészet ára szinte teljesen független az esztétikától: a felbecsülhetetlen értékű mestermű értéktelenné válik, ha kiderül, hogy hamisítvány; konzervdobozok és képregények magas művészetté válnak, ha a művészeti világ annak kiáltja ki azokat, és attól kezdve látványosan pazarló áruk lesz.

484. oldal

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ