Jordan Ellenberg: Hogy ne tévedjünk

Jordan Ellenberg: Hogy ne tévedjünk

(63 idézet)

Park Könyvkiadó

Az iskolában tanított matematika, vélik sokan, unalmas szabálygyűjtemény. Jordan Ellenberg könyvében rámutat, mennyire helytelen ez a felfogás: mert csináljunk bármit, ahhoz a matematikának köze van, sőt a matematika azt is megláttatja velünk, milyen struktúrák húzódnak meg a mindennapi élet rendetlen, zűrzavaros felszíne alatt.
Mennyivel korábban célszerű kimenni indulás előtt a repülőtérre? Valójában mit árul el a közvélemény-kutatás? Milyen lottózási módszer vezet a legbiztosabban a meggazdagodáshoz? A Hogy ne tévedjünk megdöbbentő felfedezésekre világít rá egyes-egyedül a matematikus módszerével, de nem a matematikusok által használt szaknyelven. Ellenberg könnyedén vezeti végig gondolatain a laikus olvasót a választási eredményektől a nyálkagombán át az általános iskolai aritmetikáig. A Hogy ne tévedjünk ragyogó utazás a matematika világában, egyszersmind hozzásegíti az olvasót, hogy jobb gondolkodóvá váljék.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Társadalomtudomány

A matematika (...) egyáltalán nem lezárt tudomány. Még olyan alapvető dolgok területén is, mint a számok és mértani alakzatok, a tudatlanságunk sokkal nagyobb a tudásunknál. És amit tudunk, azt komoly erőfeszítéseket, küzdelmet és a kezdeti zűrzavart követően tudjuk. A tankönyvek gondosan titkolják előlünk a sok verítéket és izgalmat.

25. oldal

Az ókori tudósoknak tulajdonított híres mondásokat valószínűleg csak kitalálták, de ettől még nem kevésbé tanulságosak.

28. oldal

Ha az élet egy nehéz problémát sodor elénk, próbáljunk helyette először egy könnyebbet megoldani, és reménykedjünk, hogy az egyszerű verzió elég jól közelíti az eredetit ahhoz, hogy ne váltsa ki az univerzum tiltakozását.

48. oldal

A matematikában nagyon ritka, hogy a gondolatok legvilágosabb összegzése a felfedezőtől származik.

64. oldal

A matematikában az egyik legfőbb élvezet az a felülmúlhatatlan érzés, hogy valamit igazán jól megértettél, egészen a legmélyéig; ezt az érzést a szellemi élet semelyik másik területén sem tapasztaltam. És ha egyszer tudod, hogyan kell valamit jól csinálni, akkor nagyon nehéz másként, sőt, ha makacs vagy, akkor teljességgel lehetetlen meggyőzni önmagad, hogy a rossz irányt kövesd.

65. oldal

Az a kérdés, hogy az egyik háború rosszabb-e a másiknál, egészen más jellegű, mint hogy az egyik szám nagyobb-e a másiknál. Az utóbbira mindig tudunk válaszolni, az előbbire viszont nem.

97. oldal

Biztonsági figyelmeztetés: sose ossz nullával, ha nincs melletted hivatásos matematikus.

100. oldal

Két mennyiséget elosztani egymással puszta számolás; a matematika azt kitalálni, hogy mit osszunk mivel.

107. oldal

Jobb a pénzügyi tervezésben is követni azt a máshonnan már untig ismert és egyáltalán nem szexi tanácsot, hogy "fogyassz sok zöldséget, és válaszd a lépcsőt": ne vadássz tehát csodarendszerekre vagy aranykezű tanácsadóra, inkább fektesd a pénzedet unalmas, a piacon nem túl magasan jegyzett alapba, és feledkezz meg az egészről.

121. oldal

A véletlenbe való belebotlás meglepetést kelt. A világegyetem hatalmas, és ha eléggé ráhangolódtunk a megdöbbentően valószínűtlen felbukkanására, akkor rá is fogunk akadni. A valószínűtlen dolgok sokszor megtörténnek.

122. oldal

Az "egy a millióhoz" kétségtelenül meg fog történni, a megfelelő gyakoriságnál nem sűrűbben és nem is ritkábban, de az meglepetés lehet, hogy éppen velünk történjék meg.

Ronald Fisher(átvett idézet)

123. oldal

Ha az ember 82-szer feldob egy pénzérmét, és 82-szer fej jön ki, akkor érdemes arra gondolni, hogy "valami talán nincs rendben ezzel az érmével", s nem arra, hogy "Isten szereti a fejet".

143. oldal

Bármit tesz az ember, az vagy rákot okoz, vagy meggátolja a rákot. Elviekben, ha elég alapos vizsgálatba kezdenénk, akkor megállapíthatnánk, hogy mi a válasz. De ezek a hatások rendszerint olyan csekélyek, hogy nyugodtan elhanyagolhatjuk őket. Attól, hogy észlelhetők, még nem biztos, hogy számítanak.

150. oldal

Az "igen valószínűtlen"-t hajlamos az ember úgy venni, mint "lényegében lehetetlen"-t, és ha egyszer idáig jutunk, akkor egyre halkabban fogjuk majd magunkban kimondani azt, hogy "lényegében", s végül már nem is tulajdonítunk neki jelentőséget. De a lehetetlen és a valószínűtlen mégsem ugyanaz. A lehetetlen dolgok sohasem történnek meg, valószínűtlen dolgok viszont nemegyszer.

169. oldal

A tudomány nehéz kenyér, és a legtöbb elgondolásunk rossz - legnagyobbrészt még azok is, amelyek túlélik az első megpiszkálást.

186. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom