Lev Tolsztoj: Háború és béke

(39 idézet)

Európa Könyvkiadó

Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége – egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, hacsak egy nem: az Íliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve „csak írónak, semmi másnak” vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, mely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

VilágirodalomKötelező olvasmányok

 IdőKedvencHossz

A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.

I. kötet, 2. könyv, 2. rész, III. fejezet, 484. oldal, Európa Kiadó, 2005.

Ha két ember összevész, mindig mind a kettő a hibás.

negyedik könyv, negyedik rész, 653. oldal, 1971.

Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog legyen az ember.

Nincs nagyság ott, ahol nincs egyszerűség, jóság és igazság.

negyedik könyv, negyedik rész, 596. oldal, 1971.

Nincs erősebb, mint ez a két harcos: a türelem meg az idő; ezek mindenre képesek.

3. kötet

A legjobb, legbarátibb, legközvetlenebb kapcsolatokban is szükség van a hízelgésre és a dicséretre, amint a keréknek szüksége van a kocsikenőcsre, hogy jól forogjon.

első könyv, első rész, 41. oldal, 1971.

Amíg van élet, addig van boldogság is.

negyedik könyv, negyedik rész, 656. oldal, 1971.

Ha emberi szeretettel szeretünk, a szeretetből könnyen átcsapunk a gyűlöletbe; de az isteni szeretet nem változhat meg. Semmi sem olthatja ki, még a halál sem. Ez a lélek lényege.

Az emberek jövője és a magad sorsa titok - így kell lennie; de élj úgy, hogy mindig kész légy mindenre.

Első könyv, 3. rész, 3. fejezet

A buta emberek különös szenvedélyt táplálnak az olyan következtetések iránt, amelyekre a maguk eszével jutottak.

II. könyv, 5. rész, 743. oldal, 1971.

Ravaszság dolgában a buta ember mindig túltesz az okoson.

299. oldal, 3. kötet, 3. rész, 1971.

A magunk hibája egyszeriben szörnyen súlyossá válik az olyan emberrel szemben, aki már nincs többé.

negyedik könyv, negyedik rész, 653. oldal, 1971.

Nem lehet úrrá az ember semmin sem, amíg fél a haláltól. Aki pedig nem fél tőle, azé az egész világ. Ha nem volna szenvedés, az ember nem ismerne határt, és nem ismerné önmagát sem.

310. oldal, 3. kötet, 3. rész, 1971.

A csőcselék iszonyú, undorító. Olyan, akár a farkas, csakis élő hússal lehet lecsillapítani.

367. oldal, 3. kötet, 3. rész, 1971.

A szeretet - útjában áll a halálnak. A szeretet az élet. Mindent, mindent, amit csak értek, azért értem, azért létezik, mert szeretek. Mindent csakis ez fűz össze. A szeretet az Isten; meghalni annyit jelent, mint nekem, a szeretet egy részecskéjének, visszatérni a közös örök forráshoz.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom