Rose Tremain: Gustav-szonáta

Rose Tremain: Gustav-szonáta

(9 idézet)

21. Század Kiadó

Egy nem mindennapi gyerekkori barátság lélegzetelállító története, amely kiállja az idő próbáját.
Gustav Perle egy svájci kisvárosban nő fel, ahol a II. világháború szörnyűségeiből csak halk visszhang jut el. Egyedüli gyerekként nevelkedik imádott édesanyjával, Emilie-vel, aki meglehetően mogorván bánik vele. Összebarátkozik egy vele egykorú tehetséges és jó eszű zsidó fiúval Anton Zweibellel, az ígéretes zongoristapalántával.
A regény Gustav családjának történetét követi nyomon, feltárja az anya antiszemitizmusának gyökereit, amelynek kihatása lesz fia és legkedvesebb barátjának életére is. Visszatekintés a háborús évekre és egy lelkiismereti ügy kellemetlen következményeire, és előre nézés két életútra, két karrierre; egy szállodatulajdonoséra és egy zongoraművészére.
A Gustav-szonáta a barátságról szól: a szenvedélyes szeretetről, az eltávolodásról és a küzdelemről. Erőteljes és mélyen megindító mű az egyik legnagyobb kortárs regényíró tollából.

VilágirodalomRegény

Azok, akik virágokkal dolgoznak, általában boldogok.

65. oldal

Amikor az ember fiatal, azt képzeli, még temérdek ideje van, hogy azt tegye, amit eltervezett. Nem veszi észre, hogy az idő múlik. Ez a baj. De az idő attól még múlik.

67. oldal

Néha a láthatáron feketéllik egy rettenetes vihar, mégsem tör ki, hanem fokozatosan továbbmegy, és feledésbe merül.

128. oldal

Hol kezdődik az, hogy mi "tartozik" ránk, és hol ér véget? Ez korunk nagy kérdése, barátaim: hogy milyen messzire mehetünk abban, ami felebarátaink életét érinti. Közömbösségre törekszünk. (...) De erkölcsi szempontból a közöny nem bűn-e?

150. oldal

A fiúk csak összetörik az ember szívét.

192. oldal

Értelmetlen megváltoztatni azt, amit nem tudunk.

232. oldal

Nem vagyok boldog. Vagy csak annyira, amennyire egy rabszolga nem ismer más boldogságot, mint a gazdája jóindulatú érintését.

293. oldal

Mindenki csak ígérget. De sosem tartják be a szavukat. A világon mindenki rászed minket, aztán mi is cserben hagyjuk magunkat.

310. oldal

A zene végtelenül fontos az emberi életben. Olyan helyen érint meg minket, ahol semmi más.

316. oldal

11
Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ