 | Braun Róbert: Faltól falig Amerika(42 idézet) Két apa, négy lány, egy lakóbusz, Amerika. Braun Róbert doku-pikareszkje apák és lányaik Amerikán keresztüli utazását formálja személyes útinaplóvá, kiegészítve az út-gondolat megszületésének és az addig tartó életút történetével. |
Beszéltünk arról is, hogy el kéne menni Amerikába majd egyszer, és csinálni egy cross-countryt (...). Több volt, mint vágy, kevesebb, mint terv; beszédmód inkább, olyasmi, ami van, a déjá vu és a remény közötti tartományban, jövő időben, nem feltételes módban. Vissza-visszatérő gondolat, hogy ezt fogjuk csinálni, viszonylag magabiztosan; nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor?
11-12. oldal
Viszünk magunkkal magunkban eleget: szeretetet és gyűlöletet, emlékeket, élőket és halottakat, barátokat, ellenséget, régi és új életet, feleségeket, asztmát, allergiát - csak remélni tudjuk, hogy infarktust, rákot nem -, közös történeteket ezer szereplővel, megnézett filmeket és elolvasott könyveket, meg persze a magyar nyelvet, ezen gondolkodunk, beszélünk, sértődünk és nevetünk.
28. oldal
A hazaváltás lecsupaszítja az életet: a szülőváros nosztalgiává, a barátok többsége emlékké válik; a családot szétszakítja és összetolja, van, amit élesít, rengeteg mindent elmos és elmosódottá tesz, elválasztja a fontost a fontatlantól; ami a bőröndbe, kamionba belefér, az jön, minden más marad, örökké. (...) Ami marad, az könnyűvé tesz, a súlyok leszakadnak, a tárgyak új életet kezdenek barátoknál, ismerősöknél. Emberektől is megválunk, aki marad, marad; ez is súly volt - haver, kapcsolat, indulat, fecsegés, pletyka, utálat: ezer kiló felesleg.
30. oldal
A világon minden a szexről szól, kivéve a szexet. A szex a hatalomról szól.
Oscar Wilde(átvett idézet)
51. oldal
A maraton vagy a hegymászás: ott van, meg kell csinálni; nem céllal vagy további szándékkal - mint a nyakkendő vagy a zsebkendő a zsebben: finom és értelmetlen.
51-52. oldal
A főzés puha ügy: megérteni, hogyan működik az anyag, a fizika, a kémia, mi hogyan keveredik, alakul át, ölt új formát. Olvasni róla, próbálgatni, alaptudást megszerezni, aztán lehet kísérletezni.
52. oldal
Egy családban lehet szabadság abban is, hogy ki mit szeret és ki mit nem; nem kell mindig együtt mozogni, lehet önálló tér, szabad akarat.
59. oldal
A távolság/idő és a szeretet nem függ össze, nem a fizikai közelség ad biztonságot - nyilván néha az is -, hanem a közös világ, a mélyvilági összetartozás.
60. oldal
A múlt - a közhiedelemmel ellentétben - egyszerű: az emlékeket szűrjük, alakítjuk, történetté változtatjuk. A történetek meg épp olyanok, amilyennek csináljuk őket; mondatok: itt írom, kihúzok, hozzáírok, úgy, ahogy én akarom. A részletek eltűnnek, kihullanak vagy lesüllyednek az emlékezetbe, jobb esetben betokosodnak és néha-néha feltörnek váratlan zavart okozva; rosszabb esetben dolgozik és megváltoztatják a lélek kötéseit, szorongássá alakítva a jövőtől való aggódás kapcsolásait.
63. oldal
A jövő tiszta lap: rögzítjük a képeit, óvjuk az érzéseit, rajzoljuk az összeköttetéseit. Ha ügyesek vagyunk, olyan lesz, amilyenné formálni akarjuk. Ha ügyesek vagyunk.
63. oldal
Évtizedekkel ezelőtt lakást adtak a szülők a gyerekeknek - ha tudtak -, hogy elinduljanak az életben, ma nyelvet, oktatást, világlátást; többet ér, azt hiszem.
65. oldal
A csomagolás nehéz. Végesség van benne, szorongó lezártság, hogy el kell vinni azt, amire szükség lesz.
68. oldal
Mi szerencsések vagyunk, soha nem kellett bőrönddel életet váltani; nem mindenki ilyen szerencsés. Mikor mi költöztünk, kamion jött utánunk, de ez már a huszonegyedik században volt. A huszadik század kevesebb bőröndöt engedett a családnak.
68. oldal
Autóval mindent lehet, menni, amerre a szem ellát, határon, országon, kontinensen át. A modern városi ember autóember: beleszületik és belenő, autó hozza-viszi, kórházba be és onnan ki, bölcsibe, oviba, suliba, edzésre és partira, nyaralni, telelni, tavasszal, ősszel kirándulni; alig lehet majd szabadulni tőle.
73. oldal