Kosztolányi Dezső: Ércnél maradóbb(5 idézet) Világirodalmi tanulmányaiból, cikkeiből is kitetszik az esztéta Kosztolányi egyik legfőbb tulajdonsága: nem törekszik tudományos rendszerességre, teljességre, módszerességre inkább az a célja, hogy egy-egy szellemes ötlettel, olykor egészen páratlan leleménnyel megvilágítsa a vizsgált mű vagy alkotói pálya jellegzetességeit; az alkotásban azokat a hatóeszközöket keresi, melyek a lényeghez, a mű mondandójához vezetnek. Az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult, nemegyszer elvont dolgairól érzékletesen, egyszerű természetességgel ír mindig, olyan kristályos szerkezetben, olyan nyelvi-stilisztikai eleganciával, hogy az íróról, a műről alkotott véleményének lényege mindig egyértelműen, világosan fejeződik ki. |
De ha szorosan vesszük, minden gépies a földön. A csókolódzás is gépies. Mióta a világ világ, úgy csókolódzunk, hogy a férfi a száját rátapasztja a nő szájára, egy darabig szívja, aztán eltávolodik tőle, újrakezdi a műveletet. Aki észreveszi, hogy ez egyhangú, s azon töri a fejét, hogy a csókolódzás terén valami "újítás" kellene, például, hogy a férfi piros papírsipkát tegyen a fejére, a nő pedig kis ezüstcsengettyűt a fülére, s a félhomályos szobában a Tűzvarázs-t játssza egy jeles művész és láthatatlan inasok perzsaliliom-illatot fújjanak rájuk, azt én nem "vakmerő, forradalmi lélek"-nek nevezem, hanem valami egészen másnak, az nem a csókolódzás új művészetét teremti meg, az egyszerűen unja a csókolódzást, az egyszerűen nem tud csókolódzni, az egyszerűen nem szerelmes többé.
Irodalmi levél
Mindnyájan kárhozottak vagyunk. A poklunk a föld, s átkunk a szörnyű, borzalmas, elviselhetetlen élet.
Az élet siralomvölgy. A szerelem bűn. A gyönyör átok, a kéj a romlásnak és rothadásnak oka.
A tudomány nem vált meg bennünket. Az ember nem halad, legfeljebb a sír felé halad. Az élet céltalan.
A szerző további könyvei:
