Jirí Weil: Élet csillaggal

Jirí Weil: Élet csillaggal

(15 idézet)

Park Könyvkiadó

Hatágú a sárga csillag, a közepéről görnyedt, púpos, idegen nyelvű felirat vigyorog. Josef Roubíček kabátjára ölti a csillag ágait, és bal oldalon, pontosan a szíve fölött hordja, egy centivel se lejjebb vagy följebb. Erre szigorú előírások vonatkoznak. Próbálja megszokni, hogy viszonylag szabályosan verő szíve fölött ezzel a jelvénnyel jár‐kel‐oson Prága utcáin. Mert villamosra többé nem szállhat. Egyedül marad az emberek között, egyes‐egyedül, mert mindenki kitér az útjából. Többé nem tartozik senkihez. Mindennap új szabályok lépnek életbe, és új deportálási listák készülnek. Képzeletben leveleket fogalmaz hajdani kedveséhez, aki még időben elmenekül a városból, később, amikor már alig emlékszik rá, egy mellé szegődött macskához beszél. Regisztrálja az élet apró‐cseprő dolgait, így nem veszti el kapcsolatát a valósággal. Az életével. És így menekül meg.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

Szörnyű életed lesz, hiszen egyedül vagy, mint az ujjam, és az ilyen embereknek rosszul megy a sora a nehéz időkben.

7. oldal

Amikor rád vártam, nem láttam semmit abból, ami körülöttem történt, talán egyedül voltam az utcán, de lehet, hogy emberek jöttek-mentek körülöttem és a villamosok jártak. Amikor megérkeztél, csak akkor jött mozgásba minden, és egyszer csak láttam az üzletek kirakatait meg a járókelőket, meghallottam a villamosok csörömpölését és az autók tülkölését.

16. oldal

Manapság az ember nem tudja, mit tegyen. Azt hiszi, hű, de okos, közben meg éppen valami ostobaságot csinál. Vagy csávába kerül, és tulajdonképpen az a csáva az egyetlen kiút.

21-22. oldal

Az ember tárgyak rabja.

65. oldal

Ezrével és ezrével vannak a halottak, sokan közülük soha nem fognak földben nyugodni, testükön keselyűk marakodnak és varjak vájják ki a szemüket. Az ima valamennyi halottért szól, azokért is, akik sok-sok ezer évvel ezelőtt haltak meg, elsősorban a mártírokért szól, az igaz férfiakért, akik mátkaként fogadták a halált, akiknek vére összefröcskölte a templomok falát, és emlékük örökkön-örökké frissen maradt. És az imádság felszáll a magasba, egészen a mennyek kapujáig, oda, ahol a halál angyala feljegyzi az igazak nevét, aztán aláhull, és felhőkben ereszkedik le a sírjukra. Az élet és halál Urának szeme könnyel telik meg, és egy könnycsepp a falnak támasztott gereblyére hull. És akkor csoda történik. A gereblyébe egy igaz ember lelke költözik. A holtak mezejét szántja végig, forgatja a leveleket, és szavakká változtatja őket. Az őszi szél felkapja és messzire hordja a leveleket, a szavak a halállal való megbékélés órájának csendes fájdalmáról mesélnek, a soha meg nem száradó vérrel összefröcskölt falakról. És ahogy visszaszállingóznak a földre, zizegésük énekké változik, a mennyek kapujáig felszálló felhőkben emelkedő imádság zokogó dallamává. Valahányszor a gereblye a levelekhez ér, azok szavakká változnak. És ezek a szavak akkor is élni fognak, ha a mártírok csontjai már szanaszét szórattak, amikor testük porrá s hamuvá lett már.

99. oldal

Szeretnék egyenrangú lenni a halállal, de valahogy nem megy.

111. oldal

Az ember nem megy könnyen a halálba (...), mert tudja, mi a halál. Az állat nem tudja, ezért könnyen mehet a halálba.

127. oldal

Nem hiszek az időben (...), még senkinek sem sikerült kifognia rajta.

128. oldal

Soha nem barátkoztam meg az idővel, és nem voltam tekintettel rá.

128. oldal

A tárgyak némák, az ember hiába hívja segítségül őket.

128. oldal

Az ember mindenre képes, ha megparancsolják neki.

202. oldal

A ló is sok mindent megtesz, ha az ember kényszeríti rá (...), de vannak dolgok, amikre a ló nem hajlandó, még ha reggeltől estig ostorral vered is. Az ember erős, bármit megtesz.

202. oldal

Nehéz olyan életet élni, amit valaki más talált ki az embernek.

204. oldal

Senkinek sincs joga azt várni a másiktól, hogy az életét kockáztassa érte.

226. oldal

A halál süket volt a könyörgésekre, nem lehetett lekenyerezni, se nyájassá, mosolygóssá szelídíteni.

251. oldal

A szerző további könyve:

Jirí Weil: Mendelssohn a tetőn

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom