Szilvási Lajos: Egyszer-volt szerelem

Szilvási Lajos: Egyszer-volt szerelem

(44 idézet)

Móra Könyvkiadó

A világ másik végéről ér haza két esztendő után Holló Péter, soproni erdőmérnök-hallgató. Annyi más fiatallal együtt, kalandvágytól űzve vágott neki a világnak 1956 novemberében. Fél Európán át hányódva jutott maroknyi társával Kanadába. Ott azonban nem a tanulás lehetősége várta, hanem valóságos rabszolgamunka egy fakitermelő telepen. Ötödmagával megszökött, de végül csak egymaga vergődött haza, a könnyelműen elhagyott ősi városba. Vissza tud-e illeszkedni az életbe, képes lesz-e meglelni helyét a főiskola közösségében, s visszatalál-e Krisztinához, életének egyszer-volt szerelméhez?

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

El kellene eresztenem magam, mint az úszó a folyó tetején, hadd vigyen, amerre akar, hadd legyen úgy, ahogy a körülmények formálják a dolgaimat... De én nem vagyok jó úszó ilyen folyóban. Csak a gyakorlott, rutinos úszók engedhetik el magukat. Nekem nincs rutinom. Én mindig becsületes akartam lenni. Nekem ne legyen játékszer az az érzés, amit szerelemnek neveznek!

Kézfogás c. fejezet, 348. oldal

Fáj, hogy itt van, fáj, hogy nem volt egy pillantása se, amiben legalább reménykedni lehetne, de ebben a tompa, sajgó érzésben van valami jó is. Talán az, hogy szomorkodni lehet rajta.

Szombat c. fejezet, 101. oldal

Azt hiszem, teljes életet kell élni. Hiszen nem hosszú az élet, ha néha hosszúnak látszik is. A falból se lehet büntetlenül kifelejteni téglákat. Ha itt-ott hiányzik néhány kő, már kisebb a fal teherbírása. Az emberé is, ha nem teljes az élete.

Judit c. fejezet, 415. oldal

Nem törődött az idővel. Nem számolta az órákat, s akár az úszó a lassan tovahömpölygő víz tetején, hagyta magát tovahordani az időtől.

Októberi fagy c. fejezet, 263. oldal

Az erdőben semmi sem öncélú. Minden gyomnak, minden rovarnak, minden madárnak megvan a maga pontosan meghatározott szerepe.

Októberi fagy c. fejezet, 285. oldal

Azt mondják, az emberek nyugtalanok, ha valaki róluk álmodik.

Karácsony küszöbén c. fejezet, 497. oldal

Senki se léphet ki saját magából. Én se léphetek ki magamból.

Nem léphetsz ki magadból c. fejezet, 485. oldal

Nem magányos emberek ünnepe a karácsony. Az egyetlen ünnep, amikor együtt kell lennie minden családnak.

Nem léphetsz ki magadból c. fejezet, 473-474. oldal

Igaz lenne, hogy az anyák valamilyen ösztön-szeizmográffal észlelik, ha rendkívüli dolgok történnek a gyerekeikkel?

Kézfogás c. fejezet, 457-458. oldal

Amiről túl sokat tudunk, az nagyon bennünk él, és valamiképpen eggyé válik velünk.

Kézfogás c. fejezet, 453. oldal

Tartozom magamnak annyival, hogy belenyúljak a sorsomba. Van rá lehetőségem, és senki se ítélhet arra, hogy értelmetlenül hagyjam peregni a napokat, töltsem az időt, amely üres, üres, üres.

Kétségek napja c. fejezet, 434. oldal

50

Kísérteties dolog, hogy az életben senki sem tudhatja, mire készül titokban az ember, aki mellette ül.

Kétségek napja c. fejezet, 433. oldal

Jótékony barát a csönd. Kisimítja a gondolatok ráncait.

Judit c. fejezet, 417. oldal

Ha egy kicsit felelőtlen tudna lenni... Mennyivel jobb azoknak, akiknek szerencsés kutyatermészetük van: bármi éri őket, megrázzák magukat, s lepereg róluk a gond, mint kutyáról a víz, s utána megkönnyebbülten futnak tovább.

Judit c. fejezet, 415. oldal

Megszerettem magát (...), és sok mindenre képes lennék magáért, ha szükség volna rá, csak egyre nem: a vigasztalója nem akarok lenni.

Krisztina határoz c. fejezet, 384. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom