Robert Seethaler: Egy egész élet

Robert Seethaler: Egy egész élet

(9 idézet)

Park Könyvkiadó

Andreas egész életét az osztrák Alpokban éli le, ahova 4 éves korában, édesanyja halála után kerül. Szűkszavú, nehezen megnyíló különc, akinek nehezére esik megfogalmaznia érzéseit, ezért, amikor beleszeret Marie-ba, munkatársait kéri meg arra, hogy lobogó tüzekkel kiírják a szemközti hegy oldalára: "Neked, Marie!". Amikor nem sokkal később a várandós Marie-t maga alá temeti egy lavina, Andreasnak összetörik a szíve. A völgyet egyetlenegyszer hagyja el, a második világháborúban megjárja a Kaukázust és a szovjet lágereket. De hazajut, és visszatér a hegyre...
Akár John Williams Stonere, Robert Seethaler regénye is a méltóságteljes magányban és elszigeteltségben töltött élet himnusza. Nagyszerű, kifinomult regény, rávilágít életünk kisebb-nagyobb botlásaira és diadalaira, melyek azzá tesznek bennünket, akik vagyunk.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

KortársRegény

A föld az föld, nem oszt, nem szoroz, hol nyugszik az ember.

8. oldal

A halál új életet szül, mondják az emberek. Csakhogy az emberek ostobábbak, mint a legostobább kecske. Én mondom: a halál nem szül semmit! A halál a Hideg Asszony.

9. oldal

Ahol egy öreg meghal, hely nyílik valami újnak.

21. oldal

A sebhelyek olyanok, mint az évek, (...) egyik követi a másikat, és összeadódva tesznek ki egy embert.

30-31. oldal

Egy embertől meg lehet venni az óráit, el lehet lopni a napjait vagy akár az egész életét is. De senki nem foszthat meg egy embert egyetlen pillanatától sem.

43. oldal

Rohadt dolog ez a meghalás. Az ember egyre kevesebb lesz az idő múltával. Van, akinél gyorsan megy, van, akinél eltart egy darabig. Születésedtől kezdve egymás után elveszítesz valamit: először egy lábujjat, aztán egy kart, először egy fogat, aztán a fogsorodat, először egy emléket, aztán az egész emlékezetedet, és így tovább, mígnem aztán már semmid sincs. A végén bedobják a maradékot egy lyukba, földet lapátolnak rá, és kész.

48-49. oldal

Ami meghalt, az halott, és kész. Nincsen már utána semmi, Jóisten sincsen. Mert ha volna Jóisten, akkor nem lenne olyan pokolian messze a mennyország!

49. oldal

Egy paraszt élete végéig paraszt marad, soha nem lesz belőle vendéglős.

86. oldal

Végtére is az ember bárhol megtalálhatja a boldogságot.

112. oldal

A szerző további könyve:

Robert Seethaler: A trafikos

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom