Deborah Lytton: Csend

Deborah Lytton: Csend

(16 idézet)

Harmat Kiadó

A tizenöt éves Stellának minden esélye megvan arra, hogy egyszer teljesüljön leghőbb vágya: a Broadwayn fellépve megmutathassa tehetségét a világ előtt. Egy tragikus baleset következtében azonban egyik napról a másikra elveszíti hallását.
Az orvosi beavatkozás előtt tizenhét napot kell ebben a "csendbuborékban" töltenie, miközben egyedül – a beszédhibája miatt lassan, dadogva beszélő – Hayden szájáról képes olvasni. A fiú mindent megtesz azért, hogy megmutassa neki: miként fedezheti fel önmagát és a körülötte lévő világ csodáit hangok nélkül is...

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Ifjúsági irodalomRomantikus

A szerelem összetöri az ember szívét, aki utána a konyha padlóján elnyúlva zokog.

23. oldal

A bizalom a fájdalommal egyenlő. A szeretet pedig nem más, mint egy fényes papírba burkolt ajándék, amelyről kiderül, hogy a doboza nem rejt semmit.

40. oldal

Mindannyian félünk. Van, aki jobban, van, aki kevésbé. Bátorság kell ahhoz, hogy beismerjük.

86. oldal

A remény fehér tollpihéje (...) átlebeg sötét napjaimon. Ha bele tudok kapaszkodni, talán arra is képes leszek, hogy repüljek.

106. oldal

A remény olyan, mintha a börtöncellából egyenesen egy füves tisztásra lépnék ki egy tavaszi napon. A sötétség már csak távoli emlékké halványul, és hirtelen minden lehetségesnek tűnik.

107. oldal

Az határoz meg bennünket, ahogy az akadályokat vesszük.

164. oldal

Egy nőt sosem lehet túlságosan kedvelni. Ha azt mondod, "túlságosan is", az azt jelenti, félsz attól, hogy fájdalmat okoz neked. De semmit sem nyersz, ha nem próbálkozol.

185. oldal

A szabályok nem változnak meg attól, hogy nem hallod őket.

231. oldal

5

Amit 15 évesen szerelemnek hiszünk, az később már nem tűnik annak.

238. oldal

A hang hiánya néha harsányabban szól, mint a hang maga.

268. oldal

Az életben nincs nehezebb dolog a megbocsátásnál, ennek ellenére muszáj megtennünk, hogy továbbléphessünk.

294. oldal

Attól találtam rá magamra, hogy előbb elvesztettem magam.

307. oldal

A költészet nem fél az érzelmektől. Nem tart a kihívástól, hanem bátran kérdez, sőt, néha beismer.

309. oldal

A legszorosabb, legmélyebb kapcsolat pillanataiban minden más semmivé foszlik. Csak a szívünk dobogása jut el a tudatunkig. A másik kezének érintése. A hihetetlen élmény, hogy mindketten ugyanazt érezzük. És arra a rövidke időre tudjuk, hogy utunkon nem vagyunk egyedül, van valaki mellettünk.

311. oldal

Nem az határoz meg, amit csinálok, hanem egyedül az számít, ki vagyok.

323. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom