Chuck Palahniuk: Cigányút

Chuck Palahniuk: Cigányút

(16 idézet)

Cartaphilus Könyvkiadó

Chuck Palahniuk negyedik regénye újabb lázálomszerű mélyrepülés az amerikai pszichébe, a Harcosok klubja anarchisztikus lázadója helyett azonban az oldalakon ezúttal egy passzív-agresszív szenvedélybeteg szenvedéstörténete pereg – másodpercenként hatvan kockás sebességgel. Victor Mancini szexmániások csoportterápiáin táplálja nemi éhségét, reménytelen szerelem hevíti Alzheimer-kóros édesanyja csinos kezelőorvosa iránt, miközben estéről estére megöli magát, hogy fedezni tudja a kórházi költségeket: éttermi vacsorák alatt szándékosan félrenyeli ételét, hogy a megmentésére siető „nap hősei” a későbbiekben elkötelezett pártfogóként támogassák. Palahniuk gyorsmontázsos mozaik-prózájában feleleveníti a korábbi műveiből ismerős motívumokat.Tovább...

Chuck Palahniuk negyedik regénye újabb lázálomszerű mélyrepülés az amerikai pszichébe, a Harcosok klubja anarchisztikus lázadója helyett azonban az oldalakon ezúttal egy passzív-agresszív szenvedélybeteg szenvedéstörténete pereg – másodpercenként hatvan kockás sebességgel. Victor Mancini szexmániások csoportterápiáin táplálja nemi éhségét, reménytelen szerelem hevíti Alzheimer-kóros édesanyja csinos kezelőorvosa iránt, miközben estéről estére megöli magát, hogy fedezni tudja a kórházi költségeket: éttermi vacsorák alatt szándékosan félrenyeli ételét, hogy a megmentésére siető „nap hősei” a későbbiekben elkötelezett pártfogóként támogassák. Palahniuk gyorsmontázsos mozaik-prózájában feleleveníti a korábbi műveiből ismerős motívumokat. A Harcosok klubja és a Halálkultusz önjelölt, önpusztító messiáshőseinek fehér izzású nihilizmusát egyfajta ciánkeserű optimizmusra cseréli: a Cigányút kínkeserves passió, egy cinikus-romantikus szerelmi háromszög-történet anya, fiú és szentlélek között, egyben maró humorú társadalmi szatíra, amely kisesszéiben egymás után számol le a vallás, az oktatás, az egészségügy, a média és a hatóságok intézményeivel. Az eszmélés, a megváltás lehetőségének meséje ez: lényegében arról a pillanatról szól, amikor a szerző szavaival "a függőségek többé már nem takarják el az igazságot".

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

Nekem az kell, hogy nélkülözhetetlen legyek valakinek. Olyan kell, aki felemészti minden szabad időmet, határtalan egómat, segítőkészségemet. Aki az én szenvedélybetegem. Kölcsönös függőségem.

Úgy is eltölthetjük az életünket, hogy a világ mondja meg nekünk, kik is vagyunk. Épeszűek vagy őrültek. (...) Hősök vagy áldozatok. Rábízhatjuk a történelemre, hogy eldöntse helyettünk, jók voltunk vagy rosszak. Engedhetjük, hogy a múltunk határozza meg jövőnket. Vagy akár magunk is dönthetünk.

Ha nincs módunk megtapasztalni a valódi káoszt, soha nem nyerünk valódi békét.

A képzeletbeli sokkal hatalmasabb, mint az anyagi világ. Mert semmi sem lehet jobb annál, ahogy elképzeled. Mert csupán a megfoghatatlan ötletek, elgondolások, hitek, fantáziák elég tartósak. A kövek elporladnak. A fa elkorhad. Az emberek, mint tudjuk, meghalnak. De az olyan törékeny dolgok, mint egy gondolat, egy álom, egy legenda, sohasem múlnak el.

Azt akarom, hogy ne fogadd el késznek ezt a világot (...). Találd ki magadnak. Találd ki, hogyan kell megteremteni saját valóságodat. A saját szabályaiddal.

47. fejezet

Az emberek olyan régóta dolgoznak azon, hogy a világ biztonságos, jól szervezett hely legyen. A végén már észre sem vették, hogy milyen unalmas lett. Az egész világ immár termékellenőrzött és sebességkorlátozott és zónákra osztott és megadóztatott és beszabályozott, minden lakója minősítve és nyilvántartva és címmel ellátva.

A nyelv csupán arra való, hogy megpróbáljuk magyarázni a világ dicsőségét és csodáit. Célja a dekonstrukció és elutasítás. Az emberek nem képesek mit kezdeni a világ valódi szépségével. Hogy mindez megmagyarázhatatlan és felfoghatatlan.

160. oldal

Miért csinálnék bármit? (...) Elég tanult vagyok ahhoz, hogy lebeszéljem magam bármilyen életcélról. Hogy ízekre szedjek bármilyen vágyat. Értelmét vegyem bármilyen tervnek. Elég okos vagyok ahhoz, hogy megtagadjak minden álmot.

270-271. oldal

Az én nemzedékem beérte azzal, hogy nevetségessé tett mindent, de nem tette jobbá a világot. Túl sok időt pazaroltunk arra, hogy mások eredményei felett ítélkezzünk, így szinte semmilyen eredményt nem tudtunk felmutatni... A lázadás egyfajta rejtőzés volt. A bírálat egyfajta látszólagos közreműködés.

119. oldal

Szánalmas, mennyire nem tudunk együtt élni a talányainkkal (...). Ha nincs valamire magyarázatunk, inkább elutasítjuk.

98. oldal

Amíg nem találsz valamit, amiért küzdhetsz, beéred azzal, ami ellen küzdhetsz.

25. oldal

Amikor elégetünk egy liter benzint vagy egy hektár esőerdőt, nem pont a jövőt gyilkoljuk meg a jelenért?

133. oldal, 19. fejezet

Olyan észbontóan néz ki, hogy minimum egy tömegkarambolra kell gondolnom. Két frontálisan ütköző rohammentőre. Elég egy pillantást vetni rá, és máris egy élveboncolás részletes elképzelése szükséges ahhoz, hogy legalább fél percig nyeregben maradjak.

123. oldal

Fura, hogy milyen ritkán gondol az ember azokra a nőkre, akik megvoltak. Mindig azokra emlékszik, akikkel nem jött össze.

81. oldal

Semmi bajom az önmegtartóztatással (...), de szeretnék végre olyan életet élni, ahol csupa jó dolgot csinálok, nem olyat, amiben nem csinálok rossz dolgokat.

81. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom