Krúdy Gyula: Bukfenc

Krúdy Gyula: Bukfenc

(6 idézet)

Osiris Kiadó

A Bukfenc nem a remélt boldogságról szól, hanem arról, hogy az álmok beteljesületlenek maradnak, arról, hogy a tiszta érzelmeknek nincs helye, az ártatlanságnak nincs értéke sem a budapesti embervásárban, sem pedig a múltjukba temetkező felvidéki városkák tisztes polgári világában kisregényét tartalmazó kötet hátoldalán. Az 1917-ben íródott Bukfenc idején a szerző a nálánál több mint húsz esztendővel fiatalabb lánnyal élete megújítását tervezte, ám furcsa módon mégis éppen ekkor született meg ez az elégikus hangú történet az ifjú lány és az idősödő férfi szerelméről, amely a lírai hangvétel ellenére kegyetlenül illúziótlan. A leányanyaként gyermeket szülő Gyöngyvirág sorsával azt példázza, hogy bár szerelem nélkül nem érdemes élni, a szerelem magában mégsem lehet életmegoldás.Tovább...

A Bukfenc nem a remélt boldogságról szól, hanem arról, hogy az álmok beteljesületlenek maradnak, arról, hogy a tiszta érzelmeknek nincs helye, az ártatlanságnak nincs értéke sem a budapesti embervásárban, sem pedig a múltjukba temetkező felvidéki városkák tisztes polgári világában kisregényét tartalmazó kötet hátoldalán. Az 1917-ben íródott Bukfenc idején a szerző a nálánál több mint húsz esztendővel fiatalabb lánnyal élete megújítását tervezte, ám furcsa módon mégis éppen ekkor született meg ez az elégikus hangú történet az ifjú lány és az idősödő férfi szerelméről, amely a lírai hangvétel ellenére kegyetlenül illúziótlan. A leányanyaként gyermeket szülő Gyöngyvirág sorsával azt példázza, hogy bár szerelem nélkül nem érdemes élni, a szerelem magában mégsem lehet életmegoldás. Az útitársnak a témája szintén a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szépasszonyok, és a közéjük csapódó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes életérzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista mindkét kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írásművészettel mutatja be.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Magyar szépirodalom

A férfiak fecsegőbbek, mint az asszonyok. Soha se mondd el a titkaidat férfinek, mert visszaél gyengeségeddel.

IX. fejezet

Az élet nem tréfa, hanem a szomoruságok láncolata.

IX. fejezet

Nem mindig azok az emberek lelik fel az életben a harmóniát és megelégedettséget, akik a biztos szülői ház oltalma alatt gyüjtögetik az erőket a majd elkövetkező harcokra.

X. fejezet

Csak egy jó ember mellett maradhatnak szépek a nők, aki soha sem vág ostorral sem lelkükbe, sem az arcukba.

XII. fejezet

A legtöbb haldokló szivesen felkelne az ágyból, hogy szétüssön az örökösök között.

XII. fejezet

Öregasszonyok és gyermeklányok csaknem egyformán gondolkoznak arról, akit szeretnek.

V. fejezet

A szerző további könyvei:

Krúdy Gyula: SzindbádKrúdy Gyula: N. N.Krúdy Gyula: Kánaán könyveKrúdy Gyula: Andráscsik örököseKrúdy Gyula: Madárijesztő manó
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom