Dallos Sándor: Betegek

(4 idézet)

Dante Könyvkiadó

"Szanatórium... A hőmérő huszonnégyen áll fagypont alatt. A kerten lent fagy, fagy, a fenyők óriási fehér kucsmák, lecsapott, nagy hideg süvegek a földön. Hó, hó, ameddig a szem ellát, azon túl végtelen szürkeség, a falu vigasztalanul látszik fel a hegyre apró házaival, fekete fazsindely-tetőivel, mint egy összehúzódott, fázó, fekete kecskenyáj, az erdő fái a hegyre fel dermedt sorokban fagyottak, hideg glédák mereven állják a téli vigyázz-t, az erkélyről rádió-drótok függnek a gépház kéményéig, rajtuk ujjnyi zúzmara, vastagok tőle, mint a hajókötél. Néha nyílik lent a gépház nagy ajtaja, tátongva tör ki rajt a gőzös levegő, hallatszik egy percre a gép morgása, ahogy nyomja az épületekbe a forró vizet fűteni. Fűteni, fűteni, mert dermedt az ember s szívében jajgat a téli kétségbeesés. Néha léptek mennek végig lent a fagyos úton; a járókelőt nem látni: lent megy az erkély alatt. Csak a léptek neszeznek, csikorogva harsognak a hallgatásban. Olyan idegenek, embertől elvonatkoztatottak a dermedt télben, mintha éjszakában kísértetek járnának."

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

Gondoltam: nem szabad addig nővel lennem, míg meg nem találtam az igazit. Addig csak mindig keresni. Csak próbálni. Nem olyan egyszerű, gondoltam, csak megkapni a nőt, hálni vele és megvan. Nem ilyen egyszerű az élet. Mert itt bent (...), itt bent is kell valami. Valami szó. Itt is maradni kell valaminek. Nyomának. Nem csak az kell, hogy az ember nemileg kielégüljön, hanem belül, a lelkének is kell valami. Az ember nem taposhatja a jobbik felét örökösen a sárba.

86. oldal

Kell a félelem és kell a halál, hogy az emberek megtanulják szeretni egymást.

22. oldal

Az éjszakában az embernek nincsen társa, a nagy téli sötétségben csak Isten előtt áll, kívül űr és feketeség, a lelke elkezd nagy magánosságában reszketni és olyan gyáva lesz, mint a legutolsó sakál.

20. oldal

A lélek a test számára gondolkozik. Így emberi: amit a gondolat termett, az embertest élje meg lelkesen. Így terem az egyensúly a közös munkában, és a közös lebágyadásban, test és lélek jóllakva ha hever, ha együtt, egymásnak és egymásért élnek: Ember.

12. oldal

A szerző további könyvei:

Dallos Sándor: A nap szerelmeseDallos Sándor: Aranyecset

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom