Gabriel García Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet

Gabriel García Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet

(8 idézet)

Magvető Kiadó

Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogyan visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni`. Ezzel a mondattal indítja útjára a Nobel-díjas Gabriel García Márquez hatalmas regényfolyamát a saját életéről. Ez a könyv az első 30 évének története, 1927-től az ötvenes évek közepéig. 1950-ben az akkor huszonhárom éves újságíró Gabriel García Márquezt felkeresi édesanyja, hogy tartson vele az észak-kolumbiai Aracatacában eladni a nagyszülői házat. Az utazás élményei adják a kezdő lökést a visszaemlékezéshez.
Megismerhetjük a kis Gabo gyermekkorát és serdülőéveit, a nagyszülőket, akik nem kisebb szerepet kaptak a márquezi regényvilágban, mint a Száz év magány José Arcadiója és Ursula Buendíája. A szerző idegenvezetésében csodálhatjuk meg Macondo, vagyis Aracataca utcáit és házait, a banánültetvények munkásait, valamint a Száz év magány és a Szerelem kolera idején nagy hatású alakjainak ihletőit. A gyermekkor után, pedig a bogotai tanulóévek következnek, a jogi kar, az újságírás, és az elkerülhetetlen politika.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Életrajz, napló

Az embernek kamaszkoráig inkább a jövő felé fordul a memóriája, mint a múlt felé.

9. oldal

Miközben a regényalakot formáltam, egyre jobban megkedveltem benne az embert, és nem volt okom megölni őt, mert rájöttem, hogy egy komoly író nem ölhet meg egy regényalakot, ha nincs rá meggyőző oka.

234. oldal

A költészet az ember létezésének egyetlen konkrét bizonyítéka.

Ha nem mászol bele a politikába, majd a politika mászik beléd.

A világot a nők tartják fenn, mi, férfiak történelmi brutalitásunkkal csak összeziláljuk.

A nosztalgia, mint mindig, kitörölte a rossz emlékeket, és megszépítette a jókat.

Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban, akkor mire való?

Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.

a könyv mottója

A szerző további könyvei:

Gabriel García Márquez: Bánatos kurváim emlékezeteGabriel García Márquez: Száz év magányGabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokrólGabriel García Márquez: Szerelem a kolera idejénGabriel García Márquez: Tizenkét vándor novella
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom