Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni

Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni

(35 idézet)

Agave Könyvek

A papírsereglet és más történetek című, több irodalmi díjjal kitüntetett gyűjtemény szerzőjének új novelláskötete.
Ken Liu a szépirodalom eszköztárát használó, modern science fiction egyik legnagyobb hatású alkotója. Művei számos nyelvre lettek lefordítva, és már több novelláját adaptálta Hollywood. Legújabb, Az istenekkel nem lehet végezni című kötetében tizennyolc lenyűgöző történet olvasható, melyek korunk legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak, legyen szó migrációról, klímaváltozásról vagy emberi mivoltunk megértéséről. Liu rendre elmélkedik a haza és otthon, a család és szeretet fogalmain, írásainak általános célja, hogy tőlünk távolinak, idegennek tűnő közegbe helyezzen nagyon is létező, jól ismert dilemmákat, kérdéseket. A novellák megjelenítik a 21. századi ember világát, mindennapjait, vágyait és küszködését, sokszor a technológiához való kapcsolatán keresztül. Noha sok történet a jövőben játszódik – vagy holnap, vagy évszázadokkal később –, az üzenetük állandó érvényű. Ritkán lehet részünk ennél különlegesebb olvasmányélményben.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Sci-fi, fantasyElbeszélések

Szerzőként szavakból formálom alkotásaimat, de a szavak csak az olvasó tudata által kelnek életre és nyerik el jelentésüket. A történetet közösen meséli el a szerző és az olvasó, és minden történet félkész, míg az olvasó meg nem érkezik, hogy értelmezze azt.

7. oldal

Minden olvasónak egyedi értelmezési kerete van, amely magában foglalja a valóságról alkotott feltételezéseit, a világ jelenlegi és vágyott működéséről való háttértudását. (...) A történetek igazságtartalmának a szívekben lakó félelem és remény ad súlyt.

7. oldal

Egy jó történet nem működhet jogi okirat módjára, amelynek célja, hogy meggyőzze és az észszerűtlenség szakadéka fölött függő keskeny pallón vezesse az olvasót. Sokkal inkább olyannak kell lennie, mint egy üres háznak, egy nyitott kertnek, egy elhagyatott tengerparti fövenynek. Az olvasó beleköltözik súlyos poggyászával és régóta dédelgetett javaival, a kétkedés magvaival és az értelem metsző pengéivel, az emberi természet térképével és többkosárnyi tápláló hittel. Ezután belakja a történetet, felfedezi minden zegét-zugát, a saját ízlése szerint rendezi a bútorokat, a falakat belső világának vázlataival borítja, s ezáltal a történet az otthonává válik.

7. oldal

A megértés néha nem a gondolaton, hanem a szív dobogásán, a mellkasban megjelenő gyötrő, fájdalmas érzékenységen keresztül jön.

A család csak valamiféle történet, elmesélik neked, de a legfontosabb történetet neked kell elmesélned magadnak.

Ti, emberek azt hiszitek, hogy azok vagytok, amit tesztek (...). Pedig valójában azok vagytok, amire emlékeztek.

65. oldal

Egyszer sem tapasztaltad még azt, hogy egy benned élénken élő emlékedről kiderült, hogy hamis? Hogy egy álomról határozottan úgy érezted, valóban átélted? Hogy igaznak hittél valamit, amiről kiderült, hogy kitalált történet? (...) Nem tudjátok megkülönböztetni a valós emlékeiteket a hamisaktól, mégis ragaszkodtok ahhoz, hogy fontosak, és az életetek függ tőlük.

66. oldal

A gyász rabjaként az ember a leghalványabb reménysugárba is belekapaszkodik.

Az agyunk az idő tökéletlen, lyukas szitája. Képek nélkül nagyon sok mindent elfelejtenénk, amire emlékezni akarunk.

A világ őrült hely, a tébolya egyszerre kiszámíthatatlan és elkerülhetetlen.

Sok embernek az érzései irányítják a gondolatait, éppen ezért sosem jutnak el a helyes megoldásig.

108. oldal

Amerika csak azoknak a szerencséseknek demokrácia, akik amerikaiak. Mindenki más szemében csak egy diktátor.

118. oldal

Csak azért, mert valami megtörtént, még nem válik bizonyító erejű ténnyé.

119. oldal

Az empátia nem mindig jó. A felelőtlen együttérzés labilissá teszi a világot. Minden konfliktusban egyszerre több fél is igényt tart empátiára, ami érzelmileg bevonja a kívülállókat is, ez pedig tovább mélyíti a szóban forgó konfliktust.

119-120. oldal

Az érzelem mindig is az alapja volt mindannak, amit helyes cselekvésnek gondolunk, nem pusztán a meggyőzés eszköze. Azért ellenzed a rabszolgaságot, mert racionálisan kielemezted a rendszer hasznát és a költségeit? Nem, hanem azért, mert a gondolata is felháborít. Szimpatizálsz az áldozatokkal. A szívedben érzed, hogy ez rossz.

123. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom