Hankiss Elemér: Az emberi kaland

Hankiss Elemér: Az emberi kaland

(128 idézet)

Helikon Kiadó

Itthon vagyunk-e a világban? Körülöttünk forog-e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk? Mik az esélyeink itt ezen a bolygón? Túlélnek-e minket a pillangók? Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba? Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus? A könyv szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De a szerző szándéka s meggyőződése szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve. Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Társadalomtudomány

Mi, emberek, csak úgy tudunk megélni itt a Földön, ahogy az űrhajósok tudnának megélni a Holdon (...). Űrruhájuk nélkül azonnal meghalnának azon a lakatlan és lakhatatlan égitesten. Ugyanúgy, ahogy mi is menthetetlenül elvesznénk a mi sajátos űrruhánk - immunrendszerünk - nélkül ezen a veszélyes bolygón.

24. oldal

A rajzfilmekben minden visszafordítható, s ennek következtében az idő, a halál, az okozatiság elveszti lényegét, elveszti "fullánkját".

185. oldal

Az emberi élet egyik legnagyobb terhe az, hogy nem lehet nem megtörténtté tenni azt, ami már megtörtént. A rajzfilmek azonban szüntelenül a feje tetejére állítják a valóságnak ezt a vastörvényét. Újra és újra legyőzik a kauzalitást és a determinizmust azzal, hogy ide-oda forgatják az ok és okozat közötti kapcsolatot. És ezzel legyőzik a végső visszafordíthatatlanságot is: a halált.

185. oldal

A bohóc a maga együgyűségében az egyetlen olyan embertípus, amelyik sohasem képes érvényesíteni, másokra ráerőszakolni a maga önző akaratát. Ezzel az egyik legkövetkezetesebben érvényesülő ok-okozati láncolatból, az egymással versengő emberi törekvések láncolatából, a másokat megkárosító önzés "eredendő bűnéből" maradnak ki. Ártatlanok.

186. oldal

A szépségben a világmindenség végső eszméi, plátói ideái villannak fel, és mi megrettenünk démoni erejük láttán.

194. oldal

A szépség szorosan összefügg az egyetemes lét félelmetes mélységeivel; vagy mondjuk úgy, hogy a nemléttel, egy idegen világ rettenetével.

194. oldal

A rettenet és a szépség egymásba villódzása valószínűleg ott van minden műalkotásban, még akkor is, ha ezt többnyire nem vesszük tudomásul, és ha ez a kettősség nem minden műfajban és nem minden kor műalkotásaiban van ugyanilyen erővel jelen. Erős és nyilvánvaló a tragédiákban és a komédiákban.

196. oldal

Szeretjük az illatokat. Gyönyörködünk bennük. Az élet minden bizonnyal sivárabb lenne nélkülük. De önmagukban, természetes állapotukban szerény szerepet játszanak az életünkben. Amikor azonban illatszerekké, parfümökké alakulnak át, egyszeriben varázserővel töltődnek föl.

205. oldal

A Hiúság Vására nem hiábavalóságok, frivol és triviális dolgok vására. Mert hiúságaink halálosan komolyak. Olyannyira, hogy Vanitatum vanitas helyett inkább azt kellene mondanunk, hogy Vanitatum gravitas; hiábavalóságaink fontossága és komolysága.

205. oldal

Csak az az ember lehet szabad, akinek van bátorsága arra, hogy hiteles választások során át maga teremtse meg a maga világát. Aki nem vállalkozik erre, vagy kudarcot vall, azt leigázzák a mindennapi élet rutinjai.

223. oldal

A zene (...) szinte kínálja magát arra, hogy egy idegen világbeli emberi lét szimbólumát lássuk benne. A csend nemlétéből emelkedik föl, és - miután belerajzolta fénylő íveit és arabeszkjeit az univerzum sötétségébe - visszamerül újra a nemlétbe, a csendbe. Rezignáltan vagy kétségbeesve, egy sóhajjal, hangosan ujjongva vagy keserűen protestálva.

259. oldal

A giccs valószínűleg azért marad kívül az igazi művészet birodalmán, mert mindent elkövet annak érdekében, hogy százszázalékosan csak szép legyen.

260. oldal

Teremteni valamit a semmiből, csillagképeket építeni szimbólumokból, talán a semmiből, fölépíteni a szabadság, az értelem és a méltóság világát egy néma és üres univerzumban: ez, úgy hiszem, emberhez méltó munka volt. Igazi emberi kaland volt.

225. oldal

A halál abszurditása, a halál tökéletes értelmetlensége csak akkor győzhető le, ha van valami az ember létezésén túl. Valami, ami az egyéni élet elkerülhetetlen végessége, megtörése, megsemmisülése ellenére is értelmessé teszi ezt az életet. Egy tágabb keret, amelyen belül értelme, célja, feladata, haszna van a véges emberi életnek.

139. oldal

Az emberi értelem egyik legfőbb képessége és funkciója mindenkor az volt, és különösen vonatkozik ez a tudományos értelemre, hogy feltárja a természetes folyamatok mögött rejlő ok-okozati összefüggéseket, és ennek segítségével előre jelezzen jövőbeli eseményeket.

147. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom