 | Agatha Christie: Az elefántok nem felejtenek(11 idézet) Hercule Poirot visszavonultan él. Csak néha nyitja rá valaki az ajtót. Ezúttal régi barátnője érkezik: Mrs. Oliver, detektívregények hírneves szerzője (a kedves olvasó jól ismeri őt a sorozat előző, Ellopott gyilkosság című kötetéből)... Az írónővel mindig történik valami. Ismerősei, barátai, rokonai gyakran zaklatják különös történetekkel. S most megint egy eset. Mrs. Oliver egy "irodalmi ebéden" vett részt, ahol egy cseppet sem rokonszenves hölgy, bizonyos Mrs. Burton-Cox nyakon ragadta, félrevonta és roppant különös kéréssel fordult hozzá. Fia, Desmond, ugyanis feleségül akarja venni Mrs. Oliver unokahúgát, akinek a szülei évekkel azelőtt öngyilkosok lettek. Mrs. Burton-Cox azt szeretné tudni, ki lőtt először. Mrs. Oliver mélységesen fölháborította a kérdés. Ő könyveket ír, semmi köze a valóságos erőszakhoz. A kérést tehát elutasította, úgysem tudja teljesíteni... De a kíváncsiság fölébred, és ekkor látogatja meg öreg barátját, Hercule Poirot-t... |
Téged szeretlek a világon a legjobban, ha élhetnék, mindent megtennék, hogy éljek, hogy veled lehessek. De nem élek sokáig, érzem.
2. könyv
Vannak ilyen emberek. Az igazsággal szembe tudnak nézni, akármilyen szörnyű is, mert bátorsággal fogadják az életet, azzal a bátorsággal, ami nélkül az élet nem ér egy fabatkát sem.
2. könyv
Ahogy öregszem, (...) egyre inkább azt tapasztalom, hogy az embereket sokkal jobban érdekli a mások dolga, amihez valóban semmi közük, mint a sajátjuk, amihez még lenne.
1. könyv
A szeretet nagyon könnyen fordul át gyűlöletbe: maga a szenvedély szinte ugyanaz. Könnyebb gyűlölni valakit, akit szeretünk, mint közömbösnek lenni iránta.
2. könyv, 174. oldal
Élvezem, hogy sohasem tudom, mit hoz a következő pillanat (...). És mégis, sok emberben éppen ez az érzés kelt állandó szorongást.
2. könyv, 156. oldal
Ijesztő, hogy mindenki azt állítja, nem felejt, de valójában mindig csak a saját fantazmagóriájára emlékszik vissza. Mindenesetre mindig valamilyen tényre épít a fantázia.
1. könyv, 102. oldal
Az emberek (...) nem a tényekre emlékeznek, hanem a saját benyomásaikra. Valami alapja a benyomásoknak is van.
98. oldal
Egy ember valamennyire megismerhető a barátok és ismerősök szavaiból, de a belső, lényeges részletek attól még homályban maradhatnak.
1. könyv, 65. oldal
A gyerekek sok mindent tudnak, néha a legfurcsább dolgokkal is tisztában vannak. A gyerekeknek nagyon jó érzékük van. Sokat látnak, sokat megértenek, ha ritkán is beszélnek róla. Sokat tudnak, amit a felnőttek nem vesznek észre.
1. könyv
Bizonyos dolgok egyszer beleveszik magukat az ember életébe, mint moly a ruhába, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni.
1. könyv
A szerző további könyvei:
