 | Douwe Draaisma: Az álomszövő(13 idézet) Az álmok különös dolgok: bár gyakran rögtön ébredés után elillannak, homályos emlékképeket és érzéseket hagyva maguk után, néha hosszú ideig - olykor egész életünkben - elkísérnek bennünket, és olyan élénken élnek bennünk, hogy óhatatlanul az az érzésünk: mondani akarnak nekünk valami fontosat. A holland pszichológiatörténész, Douwe Draaisma új könyvének alapkérdése éppen ez: jelentenek-e valamit az álmok, és ha igen, mit - vagy az álomképek agyunk véletlenszerű játékai csupán? Az álmok különös dolgok: bár gyakran rögtön ébredés után elillannak, homályos emlékképeket és érzéseket hagyva maguk után, néha hosszú ideig - olykor egész életünkben - elkísérnek bennünket, és olyan élénken élnek bennünk, hogy óhatatlanul az az érzésünk: mondani akarnak nekünk valami fontosat. A holland pszichológiatörténész, Douwe Draaisma új könyvének alapkérdése éppen ez: jelentenek-e valamit az álmok, és ha igen, mit - vagy az álomképek agyunk véletlenszerű játékai csupán? |
Az álmok jellegzetessége, hogy gyakran mintha értelmezést várnának az álmodótói. Az ember csak elvétve hajlik arra, hogy egy éberálmát feljegyezze vagy elmesélje valakinek, vagy hogy megkérdezze, mit is jelenthet. Az álmokban azonban van valami zavarba ejtő, valami sajátos módon érdekes - ezért szeretnénk megfejteni a jelentésüket.
Ludwig Wittgenstein(átvett idézet)
a könyv mottója
A neurológiai és fiziológiai folyamatok mindig csak az álmok feltételeit jellemzik, nem az álmodott történetet, azt pedig végképp nem, amit ez a történet az álmodónak jelent.
14-15. oldal
Amikor lefekszünk aludni, negyedfordulatot tesz a világ, elbillen "kilencven sötétlő fokkal", s ilyenkor a nappal még szépen egymáson fekvő gondolatok egyszerre úgy merednek föl, mint fatörzsek egy sűrű vadonban. Ilyen áthatolhatatlanul sűrű az álmok kutatása is, s vele együtt az az irodalom, amiben lecsapódik. Örökös félhomály, utakat alig találni, és a csapásokat, amelyeket mások vágtak, csakhamar megint benövi a televény. Egy ilyen erdő titokzatos erővel vonzza az embert. De aki visszatér belőle, és szabad eget lát a feje felett, fel is lélegzik, hogy nem nyelte el a rengeteg.
17. oldal
Bármilyen halk is a motor, minden hűtőszekrény búg egy kicsit. Ez a búgás, habár a hűtési mechanizmushoz tartozik, nem beépített elem. Naivitás azt kérdezni: "Voltaképpen mire jó ez a búgás a hűtőszekrényben?" De még ennél is nagyobb hiba így érvelni: "Ha nem lenne jó valamire, már réges-rég kidobták volna a tervezők." Pedig éppen itt vannak tévedésben, akik szerint az álmot, ha semmilyen funkciója nem lenne, már nyilván kirostálta volna az evolúció. Ennek épp a fordítottja igaz: addig, amíg a REM-alvás evolúciós funkcióval bír, az álom is az uszályában maradhat.
47. oldal
Van valami az álomképekben, ami bizonyos hasonlóságot mutat a nyelvi jelekkel. Ahogy az a papírra vagy homokba rajzolt jelek sorának is sajátja lehet. Talán egy sem akad köztük, amelyikben ráismernénk valamely általunk ismert ábécé egyik egyezményes jelére, és mégis erős bennünk az érzés, hogy valamilyen nyelvet alkotnak: hogy jelentenek valamit.
Ludwig Wittgenstein(átvett idézet)
47. oldal
Ha egy elbeszélés úgy kezdődik: "egy páciensem..." vagy "egy barátom...", akkor az nemritkán magáról az elbeszélőről fog szólni.
84. oldal
Egy olyan társadalomban, mint a miénk, folytonosan megmérettetik az ember. Az, ami oly vidáman indul, mondjuk egy óvodai cipőbekötő-diplomával, később felvételi, érettségi és záróvizsgákban, pályázati és értékelő interjúkban, assessmentekben és tenure trackekben csúcsosodik ki. Ha valaki nem üti meg a mércét - megbukik, nem jut be, kudarcot vall -, annak gyorsan híre megy, és ezzel a kockázattal feszülten, szorongva nézünk szembe. És eddig csak a hivatalos, nyilvános erőpróbákról szóltunk. Sok vágyunkról és törekvésünkről talán senki sem tud, és ezek is csalódásba, kiábrándulásba torkollhatnak.
88. oldal
A megismételt kísérleteknek nincs túl nagy tekintélyük a pszichológiában. Jóllehet senki sem vonja kétségbe, hogy az ismétlések lényegi jelentőségűek - ha másért nem, hogy kiszűrjék a csalást és a véletleneket, illetve hogy meghatározzák az eredmények altalánosíthatóságát -, mégis a lehetetlennel határos megjelentetni őket. De nem is lehet velük babérokra törni: hallottunk már olyat, hogy valakinek egy kísérlet briliáns megismétlése fűződik a nevéhez?
98. oldal
Annak, aki meg akarja cáfolni a törvényt, miszerint minden holló fekete, nem szükséges bebizonyítania, hogy egyetlen holló sem fekete, elég egyetlen hollóról bebizonyítania, hogy fehér.
William James(átvett idézet)
101. oldal
Filozófiai értelemben a fekete-fehér fénykép nem megelőzte, hanem követte a színes fénykép feltalálását, ahogy a korai film is csak a hangsáv feltalálása után lett némafilm. De a példa azt is szemlélteti, milyen veszélyekkel jár, ha a korábbi generációknak feltett kérdéseinket a mai értelemben még nem használatos terminusokkal fogalmazzuk meg.
154. oldal
Nem kell ahhoz valamilyen - nyugatiak számára - egzotikus kultúrában vagy tradícióban felnőni, hogy félelmetes értelmezést adjunk egy önmagában is félelmet keltő élménynek.
205. oldal
A szerző további könyvei:
