Szophoklész: Antigoné

Az önhittség nyomán csak balsiker terem.

Hiszen ki nem talál
Az életben többé gyönyört, úgy gondolom,
Nem élő ember az, csak élő holttetem.
Hiába rakod házad kincsekkel tele,
Hiába vagy király, ha már örülni sem
Tudsz semminek. Ha érte boldogságodat
Kell adni, minden más a füst árnyéka csak.

Úgy sújtja a földit az ég,
Hogy eszét teszi tönkre.
Aki rossznak látja a jót,
Csak percekig él - s vesztébe rohan.

24. oldal

Beláthatod te is, hogy gyenge nők vagyunk,
És férfiakkal szembeszállnunk nem lehet.
Erőseké a jog: miénk a hódolás,
Akármilyen keserves is meghajlanunk.

8-9. oldal

Ha a boldogulást keresed, csak a józanság
legyen útmutatód!

Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.

Minden jónál többet ér a józan ész.

Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm; ha ennek vége: nem más, mint élő-halott.

Nincs a pénznél hathatósabb kártevő.

Egy a törvény: nincs halandó,
Ki az életet baj nélkül éli végig, bárhol él.

Szeretetre születtem, s nem gyűlöletre.