Lev Tolsztoj: Anna Karenina

Lev Tolsztoj: Anna Karenina

(54 idézet)

Európa Könyvkiadó

A Háború és béke után Tolsztoj Nagy Péter koráról akart regényt írni; lelkesen gyűjtötte hozzá az anyagot, ez a mű azonban mégsem született meg. „Egy regényt írok, amelynek semmi köze I. Péterhez – árulta el titkát 1873-ban, Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében. – Ez a regény – az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet...” Tolsztoj leveleiből tudjuk azt is, hogy az Anna Karenina alapötlete Puskin prózájának, s főként A vendégek a nyaralóba készültek című befejezetlen elbeszélésének hatására született. Pontosabban: Puskin hatására fogant meg benne a gondolat, hogy regény ír egy tragikus élményéből –1872-ben Tolsztoj maga is szemtanúja volt, amikor Anna Sztyepanova Zikina, egy ezredes leánya féltékenységi rohamában a vonat elé vetette magát, mert szeretője megkérte a fiához hozatott nevelőnő kezét.Tovább...

A Háború és béke után Tolsztoj Nagy Péter koráról akart regényt írni; lelkesen gyűjtötte hozzá az anyagot, ez a mű azonban mégsem született meg. „Egy regényt írok, amelynek semmi köze I. Péterhez – árulta el titkát 1873-ban, Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében. – Ez a regény – az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet...” Tolsztoj leveleiből tudjuk azt is, hogy az Anna Karenina alapötlete Puskin prózájának, s főként A vendégek a nyaralóba készültek című befejezetlen elbeszélésének hatására született. Pontosabban: Puskin hatására fogant meg benne a gondolat, hogy regény ír egy tragikus élményéből –1872-ben Tolsztoj maga is szemtanúja volt, amikor Anna Sztyepanova Zikina, egy ezredes leánya féltékenységi rohamában a vonat elé vetette magát, mert szeretője megkérte a fiához hozatott nevelőnő kezét. Történelmi regény helyett megszületett tehát a jelen társadalmi-erkölcsi problémáiról szóló mű, amely azonban végső változatában – Tolsztoj tizenegyszer dolgozta át az Anna Kareniná-t – már alig hasonlított eredeti elképzelésére. Tolsztoj ugyanis el akarta pusztítani és nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják, végül mégis azokat tette nevetségessé, akik egy hazug kor hazug erkölcseit őrzik. Egy kétségbeesett, a gyermekei haláláról beszámoló levelében Tolsztoj azt írta: „Megelégeltem ezt az én Annámat, torkig vagyok, annyit vesződtem vele, mint valami félresikerült tanítvánnyal; de ne mondjon róla semmi rosszat, mégiscsak gyermekemmé fogadtam.” Így lett a bűnös lélekből a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya, a műből pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

VilágirodalomRegény

A szeretetben nincs jobban és kevésbé.

VI. kötet, 158. oldal, Szépirodalmi Könyvkiadó

Semmiféle tevékenységünk nem lehet állandó, ha egyéni érdekünkben nincs meg a gyökere.

II. kötet, 80. oldal, Szépirodalmi Könyvkiadó

Örülök annak, amim van, s nem búsulok azon, amim nincs.

I. kötet, 264. oldal, Szépirodalmi Könyvkiadó

A filozófia fő feladata minden korban épp az volt, hogy megtalálja az egyéni és közérdek közt a kikerülhetetlen kapcsolatot.

3. rész, 3. fejezet, 269. oldal

Kereszténység dolgában nem lehet túlzásról beszélni. Miféle túlzásról lehet beszélni egy olyan tanítás követéséből, amely azt parancsolja, hogy ha az egyik orcádat megütik, tartsd oda a másikat is, és ha elveszik a köpenyed, add oda az inged is?

2. rész, 33. fejezet, 246. oldal

Elég elfeledkezni magunkról és másokat szeretni, s az ember nyugodt, boldog és igen jó lehet.

2. rész, 33. fejezet, 245. oldal

Az emberi fájdalmakra csak a szeretet s a hit ad vigaszt, s hogy Krisztus részvéte nem ismer csekély és jelentéktelen fájdalmat.

2. rész, 33. fejezet, 244. oldal

- Az asszony, látod, olyasmi: akármennyit tanulmányozod, mindig tökéletesen más.
- Akkor jobb nem tanulmányozni.
- Dehogynem. Egy matematikus azt mondta, hogy nem az igazság fölfedezése a gyönyör, hanem a keresése.

2. rész, 14. fejezet, 182. oldal

- Az észházasságok boldogsága gyakran épp attól foszlik szét por gyanánt (...) hogy megjelenik a szenvedély, melyet nem ismertek el.
- Csakhogy észházasságnak épp azt nevezzük, amelyiknél mind a két fél kitombolta már magát. Olyan az, mint a vörheny, át kell esni rajta.

2. rész, 7. fejezet, 155. oldal

Az embernek, hogy a szerelmet megismerhesse, én azt hiszem, előbb tévednie kell, s utána a jó útra térni.

2. rész, 7. fejezet, 155. oldal

Beszélni róla annyi, mint fontosságot tulajdonítani annak, aminek nincs.

1. rész, 32. fejezet, 126. oldal

Badarság, hogy amit a múlt meg nem enged, az élet sem engedi meg. Azon kell törnöm magam, hogy helyesebben, minél helyesebben éljek.

1. rész, 27. fejezet, 113. oldal

A bűnösnek, ha érzi, hogy az egész szerencsétlenségnek ő az oka, rosszabb, mint az ártatlannak.

1. rész, 19. fejezet, 86. oldal

Azok, akik csak a nem plátói szerelmet értik, ok nélkül beszélnek drámáról. Az ilyen szerelemben nem lehet semmiféle dráma. "Alázatosan köszönöm az élvezetet, tiszteletem" - ennyi az egész dráma. De a plátói szerelem sem ismerheti a drámát; az ilyenben ugyanis minden világos és tiszta.

1. rész, 59. oldal

A civilizációnak épp az a célja: mindenből élvezetet csinálni.

1. rész, 53. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom