 | Robert Merle: Állati elmék(4 idézet) Színhely: az Egyesült Államok. Itt végez kísérleteket egy delfinpárral Sevilla professzor. Lelkes kutatócsoport segíti munkájában. A két delfin bámulatosan fogékony. Rendkívüli az intelligenciájuk, szeretetreméltóságuk: szellemileg szinte egyenrangú társai az embernek. Csakhamar már az angol nyelvre tanítja őket mesterük. A békés kutatók és a delfinek idilljét azonban megzavarja az amerikai titkosszolgálat embere. Ezeket a kedves, szelíd állatokat háborús célokra akarják felhasználni. Vajon sikerül-e? A Goncourt-díjas világhírű írónak, a Francia história szerzőjének évtizedek óta egyik legolvasottabb műve az Állati elmék, amelyet maga a szerző afféle hibrid műnek, az európai irodalomban évszázados hagyományokkal rendelkező állatregény és az Amerikából diadalútjára indult "politics-fiction" ötvözetének minősít. A dokumentumszerűen megírt, ám rendkívül izgalmas, regényes formában tálalt és felettébb elgondolkoztató történet gondos zoológiai tanulmányokon alapul ugyan, de a realitás és a fantáziavilág mezsgyéjén játszódik. |
Az áldozatokkal az a baj, hogy szinte sohasem azok hozzák meg, akik kívánatosnak tartják.
208. oldal, Európa Könyvkiadó, 2002.
Az embernek mindig szabad feltevésekbe bocsátkoznia (...), ha nem úgy állítja be őket, mintha bizonyított igazságok volnának.
203. oldal, Európa Könyvkiadó, 2002.
A pszichológia (...) nem ismer véletleneket, csak tudat alatti indítóokokat.
140. oldal, Európa Könyvkiadó, 2002.
A szerző további könyvei:
