Szilvási Lajos: Albérlet a Síp utcában

Szilvási Lajos: Albérlet a Síp utcában

(13 idézet)

Szépirodalmi Könyvkiadó

Éppen húsz esztendeje írta Szilvási Lajos ezt a regényét, amely időközben már négy kiadásban is megjelent, bizonyságául annak, hogy a történet az évek múltával mit sem vesztett "aktualitásából". Utolérni a fénysugarat - áhítja a regény egyik szereplője a tizenhét évesek szenvedélyével és tisztaságával, hogy nem sokkal ezután az 1950-es évek tragédiák sokaságát termő valósága riassza fel naivan-hősi álmaiból. A nehéz esztendők próbatételeit ki-ki saját vérmérséklete, jelleme szerint tűri. Az Albérlet a Síp utcában főszereplője, dr. Kelemen András összeroppan és az alkoholmámorba menekül. Az évek múltával sorra el is szakadnak azok a szálak, amelyek a világ józan rendjéhez köthetnék. Tudományos munkáját feladja, feleségét elveszti, s a gyógyító munkában is csak az intuíciója és az ösztönös lelkiismeretessége óvja a szakmai balfogásoktól, mindaddig, amíg egy ízben mégis fizetnie kell gyengeségéért: magát kell vádolnia azért, hogy egy kontár kollégájának keze alatt meghal egy ember, aki az ő betege volt.Tovább...

Éppen húsz esztendeje írta Szilvási Lajos ezt a regényét, amely időközben már négy kiadásban is megjelent, bizonyságául annak, hogy a történet az évek múltával mit sem vesztett "aktualitásából". Utolérni a fénysugarat - áhítja a regény egyik szereplője a tizenhét évesek szenvedélyével és tisztaságával, hogy nem sokkal ezután az 1950-es évek tragédiák sokaságát termő valósága riassza fel naivan-hősi álmaiból. A nehéz esztendők próbatételeit ki-ki saját vérmérséklete, jelleme szerint tűri. Az Albérlet a Síp utcában főszereplője, dr. Kelemen András összeroppan és az alkoholmámorba menekül. Az évek múltával sorra el is szakadnak azok a szálak, amelyek a világ józan rendjéhez köthetnék. Tudományos munkáját feladja, feleségét elveszti, s a gyógyító munkában is csak az intuíciója és az ösztönös lelkiismeretessége óvja a szakmai balfogásoktól, mindaddig, amíg egy ízben mégis fizetnie kell gyengeségéért: magát kell vádolnia azért, hogy egy kontár kollégájának keze alatt meghal egy ember, aki az ő betege volt. A kör bezárult. Innen már csak saját erejéből kapaszkodhat ki. Fővárosi egzisztenciáját föladva, mindent fölégetve száműzi magát a messzi tanyavilágba, hogy az ott élőket gyógyítva próbáljon talpra vergődni. Lesz-e ereje ehhez? Segíti-e az új szerelem: Orsika, aki pesti életének utolsó heteiben állt mellé? Kelemen doktor sorsában sokan magukra ismertek az elmúlt két évtizedben.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

RegényMagyar szépirodalom

Nekem nem párbaj, ami közöttünk lett, nekem úgy kell ez a szép szerelem, hogy több legyen az életemnél...

260. oldal

Ha valami jó, azt úgyis fölösleges fokozni, ha pedig valami rossz, az alkoholtól még rosszabb lesz.

324. oldal

A gazembereket a tisztességesek gyávasága élteti.

292. oldal

13

Minden birodalom annyit ér, amennyi lehetőséget kínál, ezt már az ógörögök is tudták.

284. oldal

Válságos időben egyetlen okosat lehet tenni: nem cselekedni.

284. oldal

Igazat mondanak-e azok, akik állítják, hogy az élet értelmét naponta le lehet mérni?

234. oldal

Látott már versenyfutókat, amikor induláshoz készülnek? Szinte nevetséges, milyen gondterhelten bütykölnek, amikor beverik azt a fadarabot, aminek elrugaszkodás előtt nekivetik a lábukat. Nem bíznák senki másra, tízszer megpróbálják, hogyan jobb, mert minden az elrugaszkodástól függ. Ha az emberek ezredannyi gondot áldoznának a saját indulásukra, a házasságukra, talán ebben a versenyfutásban is több világcsúcsot lehetne hitelesíteni.

226. oldal

Száz házasság közül kilencvenben csak az imádság tartja a lelket.

214. oldal

Vajon milyen lenne a világ, ha a gyerekek nem veszítenék el a maguk naiv hitét, ami éppen naiv voltánál fogva nem ismer korlátokat?

155. oldal

Addig boldog az ember, amíg minduntalan nevet valamin, akár kell, akár nem.

115. oldal

Mindig annak van igaza, aki eredményt ér el. Az élet olyan, mint a háború. Aki győz, annak mindent megbocsátanak és körülnyálazzák. Csak az jár rosszul, aki totojázik. Mert azzal csak veszteni lehet.

94. oldal

Tényleg rossz, amikor az ember visszanéz magára, milyen is volt régebben, és észreveszi, hogy két emberré vált: az egyik az benne, amilyennek lennie kéne, a másik meg amilyen igazából.

98. oldal

Valami újnak a megszokása mindig koptatja egy korábban megszokott állapotnak a hatását.

73. oldal

A szerző további könyvei:

Szilvási Lajos: Egymás szemébenSzilvási Lajos: És mégis őrizetlenülSzilvási Lajos: HozománySzilvási Lajos: Kipárnázott kalodaSzilvási Lajos: A néma
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom