Hioszi Tatiosz: A szeretet kiskönyve

A fénylő Napnak is vannak sötét foltjai. Mért hinnénk, hogy egy ember élete csupa tündöklésből áll?

A fény és árnyoldala c. fejezet

Állj az igazság pártján, de ne védd mindenáron a magad igazát. Semmi sem oltalmaz jobban a tévedéstől a nyitott szemnél, az értő fülnél, a mások iránti figyelemnél.

Nincs csodálatra méltóbb az embernél. Bánj vele ezen érdeme szerint!

Az öröm képessége: az életrevalóság nagy képessége.

A jót nehéz felismerni, ha nincs mihez viszonyítanunk. Az élet tanít meg erre a tudományra: kezedben a választás lehetősége jó és rossz között.

Hallgassunk meg másokat is, mert aki hallgatni tud, azt esetleg mások is meghallgatják.

Boldog életre vágyik minden ember. Ha élni akarsz, hagyj másokat is élni. Boldogságodat soha ne tedd függővé másoktól, így nem állod útját sem mások, sem a magad boldogságának.

Ha már tudod, mi végre születtél, megtudtad magadról a legfontosabbat.

Akit szíve vezérel, tévedhet, de véglegesen el nem téved.

Szeressük sorsunkat, bármilyen is. Aki szeretni képes a rossz napokat, becsülni tudja majd a szép pillanatokat.

Az életet ajándékba kaptuk, s mint a legkedvesebb ajándékkal tesszük, becsüljük meg.

Az életet nem lehet elrontani, csupán a mindennapokat. Aki eltékozolja napjait, végül elrontja egész életét.

A legkiválóbb sem képes egyedül ragyogni. Mindig tudd: az ember egyedül csak fél ember marad.

Ha tudsz szeretni, miért várod el, hogy előbb mások szeressenek?

Elveszíthetünk bármit, semmi nem hiányozhat. De ha a szeretet kihuny a szívből, mindent elveszítettünk, legfőképpen: önmagunkat.