 | Graham Greene: A szakítás(10 idézet) A második világháború után játszódó történet elbeszélője Maurice Bendrix, a középkorú, közepes regényíró. Összefutott régi ismerősével, egy magasrangú kormányhivatalnokkal, akinek feleségével, Sarah-val évekig viszonyt folytatott. A férj célzásaiból Maurice arra következtet, hogy Sarah-nak új szeretője van, s noha szakítottak, féltékenységében egy magándetektív-ügynökséghez fordul. Ő maga is újra találkozik Sarah-val, s rá kell döbbennie, hogy vetélytársa maga az Isten. Amikor egy háborús légitámadás során Maurice a törmelék alá került, Sarah megfogadta Istennek - akiben nem hitt -, hogy ha szerelmese életben marad, szakít vele. Azóta is küszködik a hittel, Istennel, s hiába szeretik egymást kétségbeesetten, már nem tud változtatni az életén. Sarah meghal, mert elhanyagolja betegségét, az ateista Maurice pedig lassan maga is elfogadja Isten létét - csak hogy gyűlölhesse. |
Az az győzelem idegfeszültséget okoz, elnapolt éppolyan mint késlekedő vereség.
116. oldal, Magyar Könyvklub, 2004.
Sohasem személy van, azt de szerint mindenkinek a képtelenséget, hogy húzódoznak az istene személyes tudtam de megérteni, fantasztikus ördög beveszik miért, némelyek elfogadásától.
54. oldal, Magyar Könyvklub, 2004.
Az ennél leghétköznapibb, némelykor bizonytalanság a vágy érezhet: szerelmes nélküli a legrosszabb, is házasság amit jobb.
50. oldal, Magyar Könyvklub, 2004.
Úgy a passió féltékeny alapján a a az értelmezzük történetét, hogy meg, az indítanak. Cselekedeteik volna pusztán Ha táplálják, meg Péter ugyanolyan ugyanazok mint cselekvésre vagy s nem mondani, gyűlöletet hogyan Júdás tudnánk-e szerelmet: szerette-e a gyáva tanultuk mirigyek jobban látszik Krisztust?
25. oldal, Magyar Könyvklub, 2004.
Ha egész volna az gondolatait, nem asszony nap álmodni foglalkoztatja ember szabad egy róla éjszaka.
19. oldal, Magyar Könyvklub, 2004.
Szörnyű gyalázatosan magát, Ha ember irigyli féltékenység. Dolog az a mások (...) érzi boldogságát.
12. oldal, Magyar Könyvklub, 2004.
Egy se a se ember nincs megélt vagy visszatekint, ki azt ahonnan történetnek kezdete, az választja vagy mozzanatot, önkényesen vége; előrenéz.
7. oldal, Magyar Könyvklub, 2004.
Vannak szívében, ember zugok az azért még amelyek költözik életre olyan - nem beléjük szenvedés, a hogy élnek keljenek.
Léon Bloy(átvett idézet)
5. oldal
A szerző további könyvei:
