James Fallon: A pszichopátia belülről

James Fallon: A pszichopátia belülről

(28 idézet)

Park Könyvkiadó

James Fallon életének első ötvennyolc évében hétköznapi fickónak tűnt. Szerető, támogató családban nőtt fel, gimnáziumi szerelmét vette feleségül, három gyermeke és rengeteg barátja volt. Sikeres tudós és egyetemi oktató lett. Aztán döbbenetes dolgot tudott meg, ami nem csak a személyes és a szakmai életét zavarta meg, hanem arra késztette, hogy górcső alá vegye saját személyiségét.
A pszichopátia belülről lenyűgözően meséli el, hogyan reagált arra, hogy az agyáról készült felvétel olyan, mint a pszichopatáké. Sorozatgyilkosokkal folytatott kutatása során fölfedezett egy sajátos neurológiai mintázatot, ami segített magyarázatot adni a hidegvérrel elkövetett erőszakos tettekre. Néhány hónappal később megtudta, hogy ősei között több gyilkos is akadt, ami arra utalt, hogy agyának mintázata nem a véletlen műve.
Könyvében Fallon beszámol arról, hogyan dolgozta fel ezt a felfedezést és annak következményeit, különösen azt, hogy az ember még annál is bonyolultabb lény, mint amilyennek eddig képzeltük.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

PszichológiaÉletrajz, napló

Az ember természeténél fogva bonyolult lény.

12. oldal

Az ember nem egyszerűen jó vagy gonosz, nem lehet kijelenteni, hogy igaza van, illetve téved, nem lehet csak kedves vagy haragtartó, jó szándékú vagy veszélyes. Nem lehet az embert egyszerűen a biológia termékének tekinteni, a tudomány csak részben ad felvilágosítást az ember viselkedéséről.

13. oldal

Számomra a pszichopátia olyan, mint másoknak a művészet: nem tudom meghatározni, mi az, de felismerem, ha találkozom vele.

24. oldal

A kamaszok sok hülyeséget csinálnak, pláne ha más kamaszok társaságában vannak.

43. oldal

Az emberek babusgatják a gyerekeket, óvják őket a stressztől, de ez nonszensz. Akinek van felnőtt gyereke, az pontosan tudja, hogy egyik gyerekből sem olyan felnőtt lesz, amilyenre számítottunk, és nagyon kicsi ráhatásunk van arra, mivé válik a gyermekünk. (...) A gyerek olyan lesz, amilyen lesz, hacsak nagyon el nem baltázzuk.

116. oldal

Az agy olyan, mint egy gépezet, egy autó, a gondolatok és az érzelmek pedig kicsit olyanok, mint az autó sebessége.

138. oldal

Honnan tudhatjuk, hogy hiányzik belőlünk az empátia? Akiből hiányzik, annak jó eséllyel fogalma sincs róla, mert azt sem tudja, mi az. Ez nem egészen olyan, mint ha megkérdeznénk valakitől, aki vakon született, milyen a kék szín. Hiszen ő nem rendelkezik ehhez vonatkozási pontokkal. Inkább olyan, mintha egy színvakot kérdeznénk meg erről. Ő látja a kék dolgokat, számára a kék tárgyak hasonlónak tűnnek a zöld tárgyakhoz, de maga a kék mint olyan rejtély marad. (...) Sokan fel sem fogják, hogy hiányoznak az életükből az emberi kapcsolatok. Így aztán szakvélemény nélkül hogyan tudná bárki is magáról, hogy érzelmileg színvak?

161. oldal

Én az egyes emberben a tudományos vizsgálat alanyát látom. Szórakoztat, ha beszélgetek, de azt már túlzás lenne kijelenteni, hogy a beszélgetőpartnereim foglalkoztatnak.

173. oldal

A segély olyan emberektől von el forrásokat, akik megkeresték a pénzt, és az elvont pénzt olyan hosszú távú rendszerbe csatornázza be, amely semmit sem tesz azért, hogy a tőle függőket az elhagyására késztesse, ezért hosszú távon teljes kudarc.

179. oldal

A legtöbben azt hisszük, a depresszió külső tragédiák, stressz vagy sötét gondolatok hatására alakul ki, gyakran azonban spontán alakulnak ki depressziós epizódok az agyban, azok vezetnek aztán sötét gondolatokhoz.

186. oldal

Mindannyian azt hisszük, először megtervezzük, mit fogunk tenni, majd azt akaratlagosan véghezvisszük, ugyanakkor néhány esetben először a homloklebeny egy adott része "dönti el" egy nem tudatos folyamat során, hogy meg fogunk tenni valamit, és miután megtettük, azzal áltatjuk magunkat, hogy pont így terveztük. Más szóval: azzal áltatjuk magunkat, hogy mi döntjük el, mit teszünk. (...) A testünk és az agyunk összhangban dolgozva eldönti, mit tegyünk, pár másodperc múlva pedig már azt hajtogatjuk magunknak, hogy eleve azt is akartuk tenni.

186-187. oldal

Az ember igazi jelleme csak vészhelyzetben mutatkozik meg igazán, olyan stresszben, amikor nehéz döntést kell hoznunk.

200. oldal

Mindent meg lehet változtatni a genetikai és epigenetikai háttér ellenében. De hogy a változás tartós is maradjon a genetikai környezet dacára, ahhoz az kell, hogy feladjunk szinte mindent.

219. oldal

Nem feltétlenül szabják meg a génjeink és a gyermekkori stresszes eseményeknek a génjeinkre tett hatások, hogy kik vagyunk és milyen a személyiségünk, de a genetika és epigenetika folyamatos nyomás alatt tart bennünket, hogy bizonyos módon viselkedjünk.

219. oldal

Továbbra sem fogok foglalkozni olyan táblákkal, amelyek arra utasítanak, hogy megfelelő, legális helyen parkoljak le, mondjuk egy étteremnél vagy egy sporteseményen, mert tudom, hogy az a tábla annak az érdekeit szolgálja, aki kitette, nem mindenki másét. Keresek magamnak helyet a füvön vagy a kijelölt hely mellett az ajtó közelében, részben azért, mert lusta vagyok, részben meg mert szeretem, ha megúszok valami csínyt.

220. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom