Orhan Pamuk: A nevem Piros

Orhan Pamuk: A nevem Piros

(11 idézet)

Ulpius-ház

Nevem Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

A kutyák beszélnek, de csak azok számára, akik képesek meghallgatni őket.

3. fejezet

Az igazi tisztelet nem a szívből, hanem apró szabályokból és az alázatosságból fakad.

5. fejezet

Ha nem akarsz csalódni a festészetben és a művészetben, ne tekintsd a mesterségednek, bármilyen tehetséges vagy is; a pénzt és a hatalmat máshol keresd, de ne fordíts hátat a művészetnek akkor se, ha a tehetséged és a munkád elismerését nem kapod meg.

5. fejezet

Az igazi tehetségnek, az igazi művészetnek nem árt az arany és a hírnév. Sőt, az igazat megvallva, a tehetségnek joga van a pénzre és a dicsőségre.

12. fejezet

Ha csak egyszer is félelmét legyőzve cselekszik az ember, mássá válik.

18. fejezet

Minden ostoba azt hiszi, hogy a szerelme külön sürgősséget igényel, pedig azzal, hogy szerelmüket kinyilvánítják, fegyvert adnak szerelmesük kezébe, aki - ha csak egy csöpp esze van - késlekedik a válasszal.

15. fejezet

Vannak sietős ostobák, akik a házasság előtt lesznek szerelmesek, de lobogásukkal elégetik a szerelmet. Miért? Mert azt hiszik, hogy az élet legfontosabb célja a szerelem. (...) Az igazi cél a boldogság. A szerelem és a házasság célja is ez.

32. fejezet

A házasság előtt fellángoló szerelem a házasságban kialszik, csak üres és szomorú helye marad. A házasság után érzett szerelem is elmúlik persze, de a helyét a boldogság foglalja el.

32. fejezet

Könnyebb az élet, ha alázatosan tudomásul vesszük a tényeket.

38. fejezet

A világ és az ország dolgait nem lehet kizárólag jósággal intézni; a rosszra éppolyan szükség van, mint a jóra, bűnre éppúgy, mint a jótettre.

47. fejezet

A szépség nem más, mint hogy a szem a világban újra felfedezi azt, amit az ész magától tud.

46. fejezet

A szerző további könyvei:

Orhan Pamuk: HóOrhan Pamuk: Isztambul

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom