 | Dean Ray Koontz: A lélekgyűjtő(13 idézet) A halottlátó című regényben megismert Odd Thomas, ez a különleges képességekkel megáldott fiatalember újabb rejtély nyomába ered. Egy napon Odd éjszakai nyugalmát egy szellem zavarja meg, akinek fiát, Dannyt elrabolják. A fiú Odd gyermekkori jó barátja, s egy különleges betegségben szenved. Mindenki a legrosszabbtól tart, de Odd vállalja, hogy megkeresi Dannyt, és hatodik érzéke segítségével el is jut hozzá. Útja során nemcsak világunkban rekedt halott lelkekkel találkozik, hanem egy különösen ravasz és gonosz ellenféllel is meg kell küzdenie, aki valójában Odd lelkét akarja megszerezni. |
Nem hozhatsz helyre valamit, ami elromlott, azzal, hogy minden egyebet is lerombolsz.
61. fejezet
A veszteség elfogadásával tisztázzuk, mely értékek fontosak számunkra, és mi életünk célja.
63. oldal
A legrosszabb az, hogy a világot ajándéknak kéne felfognunk, de tönkretettük, és a szerződésnek az is része, hogy magunknak kell helyrehoznunk a dolgokat. De erre nem vagyunk képesek. Próbálkozunk, de nem sikerül.
61. fejezet
A világ igen rejtélyes. Néha meglátjuk a titkot, de félelmünkben visszavonulunk előle, néha pedig elfogadjuk.
52. fejezet
Gyakran találjuk magunkat olyan helyzetben, hogy képtelenek vagyunk meghozni egy döntést, és egyre csak reménykedünk, hogy valahonnan, valakitől kapunk egy jelet, amely segít dönteni.
52. fejezet
A taoizmus szerint azzal a tulajdonsággal születünk, hogy mindig, minden helyzetben tudjuk, mi a helyes döntés, amit meg kell hoznunk. Ettől a tudástól azonban gyakran eltérítenek minket az önös érdekek, érzéseink és szenvedélyeink.
52. fejezet
Úgy éreztem, kell hogy legyenek céljaim, álmaim, s küzdjek is értük. De nem vagyunk istenek, nincs hatalmunk, hogy a jövőt megváltoztassuk. A nekünk rendelt út pedig megtanít minket az alázatra, feltéve, hogy hajlandóak vagyunk tanulni.
47. fejezet
Csinosnak lenni pedig önmagában nem elég (...), mert a szépség gyorsan elhalványul.
36. fejezet
A magánynak két formája létezik: az önként vállalt magány esetében mi magunk zárjuk be az ajtót a külvilág előtt, ha azonban a magányt ránk kényszerítik, hiába tartjuk az ajtót nyitva, senki sem akar bejönni rajta.
21. fejezet
Az építészet pontosan tükrözi az emberi természetet, mivel az emberek is többet törődnek a külcsínnel, lelküket azonban hajlamosak elhanyagolni.
12. fejezet
Néha jó elmerülni a gondolatokban, megnyugszom tőle. Mindenesetre bármi történjen is az életben, a boldogság lehetősége mindig ott van előttünk.
7. fejezet
Ha nyugodt vagy, és nem reménykedsz, a belső béke hamarosan eljön. Ez egy kegyelmi állapot, de ehhez neked magadnak kell úgy döntened, hogy boldog akarsz lenni.
7. oldal
Csodálatosnak találtam, úgy, ahogy egy tökéletesen arányos bronzszobrot csodálatosnak talál az ember, de a bronzból hiányzik a tűz és a szív, amely az emberi testet megkülönbözteti a műtárgyaktól.
163. oldal
A szerző további könyvei:
