Malcolm Gladwell: A kutya szemszögéből

Malcolm Gladwell: A kutya szemszögéből

(27 idézet)

HVG Kiadó

Mi a különbség a leblokkolás és a pánik között? Mit mutat meg a hajfestés a huszadik század történelméből? Malcolm Gladwell az elmúlt évtizedben három könyvet írt, amik radikálisan megváltoztatták a világról és magunkról való gondolkodásmódunkat; ezek a Fordulópont, az Ösztönösen és a Kivételesek. Most először gyűjti kötetbe a The New Yorkerben ez idő alatt megjelent legjobb írásait. Itt olvashatják a fogamzásgátló tabletta feltalálójának keserédes történetét, és az úttörő gasztronómus, Howard Moskowitz káprázatos tésztaszósz-gyártásának históriáját. Gladwell leült beszélgetni Roth Popeillel, az amerikai konyhák királyával, és megosztja velünk a "kutya-suttogó" Millan titkait, aki egyetlen érintéssel lecsillapít megvadult ebeket. Feltárja az intelligencia-tesztek és etnikai profilalkotás nehézségeit, és elmondja, miért és hogyan volt, hogy Szilícium-völgyi munkaadók ugyanazért a végzős mérnökhallgatóért versengtek. Malcolm Gladwellt lendülete, széles körű érdeklődése és állandó kíváncsisága teszi a rejtett rendkívüliségek legnagyszerűbb feltárójává.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Társadalomtudomány

Az újságíró a legjobb cikkekben nem azt mutatja be, mit gondol ő maga. Inkább az érdekli, hogy leírja, mit gondolnak a hajléktalanokkal, a ketchuppel, a pénzügyi botrányokkal foglalkozók a hajléktalanokról, a ketchupről és a pénzügyi botrányokról.

Emberi ösztöneink azt feltételeztetik velünk, hogy a legtöbb dolog egyáltalán nem érdekes. A tévé távirányítójával váltogatjuk a tévécsatornákat, tíz adásba is belenézünk, míg az egyik mellett döntünk. A könyvesboltban húsz regénybe is beleolvasunk, aztán kiválasztjuk azt az egyet, amit akarunk. Megszűrjük, rangsoroljuk, megítéljük a lehetőségeket. Kénytelenek vagyunk ezt tenni, hisz rettentő sok választási lehetőség van. De ha az ember író akar lenni, nap mint nap meg kell küzdenie ezzel az érdektelenség-sugalló ösztönnel. A sampon nem tűnik érdekesnek? A fenébe is, muszáj annak lennie, és ha nem az, akkor is azt kell hinnem, hogyha elindulok ezen a nyomon, valami érdekesre bukkanok.

Ha az ember jó sztorit akar találni, nem a csúcson kezdi, hanem középen, mert a világban a lényegi munkát a középrétegbeli emberek végzik.

A csúcson levők nyilatkozataiban nagy adag önteltség és óvatos tudatosság van (persze jogosan), mert védeniük kell pozíciójukat és jogaikat. Az ilyen jellegű öntudatosság pedig az "érdekesség" esküdt ellensége.

A jó írás nem azon áll vagy bukik, hogy mekkora meggyőző ereje van (...). A jó riport lényege abban áll, mennyire képes bevonni az olvasót, lekötni a figyelmét, gondolkodásra késztetni, akár azzal, hogy bepillantást enged neki más emberek gondolkodásába, még ha a végén arra a következtetésre is jut, hogy ő maga köszöni, nem igazán szeretne a riportalany fejével gondolkodni.

A szívünk mélyén mindannyian (...) a bátorsággal asszociáljuk, ha valaki hajlandó a bukás veszélyével járó nagy kockázatot vállalni, és ha katasztrófa után képes visszakapaszkodni. De ebben tévedünk. (...) Nagyobb bátorság és hősiesség kell ahhoz, hogy ellenálljunk az emberi késztetésnek, hogy ne az azonnali kielégülést, ne a könnyebb utat válasszuk, hanem minden nap megtegyük a magunk tudatos és fájdalmas lépéseit, mindig felkészülve az elképzelhetetlenre.

Bármit megkaphatsz, amit csak akarsz, ha egy kicsit csalsz, ha azt utánzod, ami lenni szeretnél, de aztán sose tudhatod, hogy a személyiséged vagy az a kis csalás vezetett sikerre...

Míg buzgó katolikus voltam, én is elhittem mindent. De ez az egész, tudja, menny és pokol, Róma és az egyház... a tömegek vigasza.

John Rock(átvett idézet)

A szerzői jog törvényi szabályozásában nem az számít, hogy az ember másol-e valaki művéből. Az számít, mit másol, mennyit és hogyan. A szellemi tulajdonjog elmélet nem a "Ne lopj!" etikai alapelv közvetlen alkalmazása. Középpontjában az az elgondolás áll, hogy vannak bizonyos helyzetek, amikor a lopás megengedhető. A szerzői jog által nyújtott védelem például időkorlátos, és a művet, amint kikerül a jogvédett körből s szabadon felhasználható lesz, bárki korlátozás nélkül felhasználhatja.

0

A feltaláló a kezdeti időszakban azért kap monopóliumot alkotására, mert a társadalom, az állam, a szakma anyagi ösztönzőket akar biztosítani olyanoknak, akik hasznos dolgokat - például rák-gyógyszert - találnak fel. De a szabott idő elteltével jobb is, ha mindenki úgymond "lopni" kezdi az addig szabadalommal védett emlőrák-gyógymódot, mert az is a társadalom érdeke, hogy a lehető legtöbb ember lemásolhassa a hasznos találmányt, hiszen csak így lehet igazán birtokba venni, illetve tanulni belőle másoknak, csak így lehet rá építeni, és jobb, olcsóbb stb. alternatívákkal előállni.

A plágium etikája a kis különbségek nárcizmusává változott: mivel az újságírás nem ismerheti el erősen másodlagos jellegét, mondatszinten muszáj az eredetiséget forszíroznia.

Egy kukutyini kukacnak Kukutyin maga az egész világ.

(közmondás)

A piacokon - a világegyetem fizikai valóságának mozgásaival ellentétben - megváltoztathatók a játékszabályok.

Akármennyi fehér hattyút látunk, ebből még nem vonhatjuk le biztosan azt a következtetést, hogy minden hattyú fehér, és ha csak egyetlen fekete hattyút is látunk, elég ahhoz, hogy megdöntse ezt a feltételezést.

David Hume(átvett idézet)

A részvényvásárlás - az opcióvásárlással ellentétben - olyan szerencsejáték, amiben a jövő a múlt továbbfejlesztett változata.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom