Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A kamasz

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A kamasz

(20 idézet)

Jelenkor Kiadó

„Eszmém a következő: Rothschild akarok lenni” – mondja Arkagyij, a regény főhőse.
„Dosztojevszkij egyetlen művében sem olyan hangsúlyozott a bizonytalanság, nyugtalanság, kialakulatlanság érzékeltetése, mint A kamaszban. A mű középpontjában egy »véletlen család« áll, amelynek tagjait a vérrokonságon kívül semmiféle közös gondolat vagy törekvés nem fűzi össze. Az író sokáig keresi alapeszméjéhez a legszerencsésebb kifejezésmódot (a műhöz nagyon sok vázlatot, jegyzetet készít), s végül úgy tűnt, hogy a rendezetlen társadalmat egy kiegyensúlyozatlan fiatalember szemszögéből ábrázolja. Arkagyij Dolgorukij nem jó és nem rossz; gyötrelmesen keresi azt az eszmét, amely lehetővé teszi, hogy megőrizhesse személyes szabadságát, integritását, és ugyanakkor értékes tagja lehessen a társadalomnak.Tovább...

„Eszmém a következő: Rothschild akarok lenni” – mondja Arkagyij, a regény főhőse.
„Dosztojevszkij egyetlen művében sem olyan hangsúlyozott a bizonytalanság, nyugtalanság, kialakulatlanság érzékeltetése, mint A kamaszban. A mű középpontjában egy »véletlen család« áll, amelynek tagjait a vérrokonságon kívül semmiféle közös gondolat vagy törekvés nem fűzi össze. Az író sokáig keresi alapeszméjéhez a legszerencsésebb kifejezésmódot (a műhöz nagyon sok vázlatot, jegyzetet készít), s végül úgy tűnt, hogy a rendezetlen társadalmat egy kiegyensúlyozatlan fiatalember szemszögéből ábrázolja. Arkagyij Dolgorukij nem jó és nem rossz; gyötrelmesen keresi azt az eszmét, amely lehetővé teszi, hogy megőrizhesse személyes szabadságát, integritását, és ugyanakkor értékes tagja lehessen a társadalomnak. Meg akarja szerezni »a milliót«, hogy érezze hatalmának tudatát, de élni nem kíván e hatalommal. Tomboló érzésviharok, szélsőséges hangulatok határozzák meg pillanatnyi elhatározásait: éppúgy képes önfeláldozásra, mint aljasságra, lakájkodásra; jövendő sorsát az határozza meg, hogy rajongó lelkesedésében s utóbb keserű kiábrándultságában melyik utat választja majd. (…) Az író alkotó módszere szemléletesen nyomon követhető A kamaszban. Arkagyij az eseményeket egy esztendő múltán írja le, és miközben mintegy rekonstruálja önmagát, egy évvel azelőtti gondolatait, egyúttal állandóan ellenőrzi is, bírálja is akkori énjét, kamasz módra ide-oda kapkodva a megtörtént és elképzelt események, lehetőségek között, szüntelenül módosítva az emberekről és tetteikről kialakított véleményét. Ez a laza gondolatfűzés, áradó tudatfolyam, a megszokottól eltérő jellemzésmód már a huszadik század íróinak jó néhány művészi újítását előlegezi.”
(Bakcsi György)

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

Minden embernek, akárki legyen is, történik az életében olyasmi, amire úgy emlékszik vissza, vagy legalábbis hajlamos úgy visszatekinteni, mint rendkívüli, fantasztikus, a szabályszerűtől eltérő, majdnem csodaszerű eseményre - legyen ez bár álom, találkozás, jóslat, előérzet vagy más efféle.

374. oldal

Nincs jogom másokat elítélni, mert "nem tudok szenvedni", márpedig meg kell szenvedni azért a jogért, hogy az ember mások bírája lehessen.

290. oldal

Ha valaki becsületet prédikál, önmaga is legyen becsületes... ez az én logikám, és ha nem helyes, azt sem bánom.

248. oldal

Az embereket úgy szeretni, mint amilyenek, teljességgel lehetetlen. És mégis szeretni kell őket. Tégy hát jót velük úgy, hogy erőt veszel érzéseiden, befogod az orrod, és behunyod a szemedet (ez utóbbi elengedhetetlen). Tűrd el tőlük a rosszat, lehetőleg ne haragudjál rájuk, "emlékezvén rá, hogy te is ember vagy".

239. oldal

Hallgatni jó, veszélytelen és szép. (...) A hallgatás mindig szép, a hallgatag ember szebb, mint az, aki beszél.

238. oldal

Nincs olyan rejtett titok, amely napvilágra ne kerülne.

237. oldal

Ha az ember bizonyos érzéseit kimutatja, hogy mindenki lássa őket, az szégyellni való, nem igaz? Ezért néha jobban szeretek elkomorulni és hallgatni.

200. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

Sok mai ember puszta megszokásból még mindig a fiatal nemzedékhez számítja magát, mert tegnap még odatartozott, és nem veszi észre, hogy már megkapta az obsitot!

140. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

Az ember mindig visszatér első szerelméhez.

Charles-Guillaume Étienne(átvett idézet)

140. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

Á, téged is bánt néha, hogy a gondolat nem fér a szóba! Ez nemes szenvedés, édes barátom, csak a kiválasztottaknak jut osztályrészül; a szamár mindig meg van elégedve azzal, amit mondott, és mindig többet mond a kelleténél.

137. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

A pénz igazi zsarnoki hatalom, de ugyanakkor legmagasabb fokú egyenlőség is, ebből származik ereje. A pénz kiegyenlít minden egyenlőtlenséget.

99. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

A nagyon büszke emberek közül sokan szívesen hisznek istenben, kivált azok, akik megvetik az embereket. Az erős egyéniségnek gyakran természet adta szükséglete, hogy találjon valakit, vagy valamit, ami előtt meghajolhat. Az erős néha nagyon nehezen viseli erejét.

67. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

Ha az ember egy uralkodó eszme hatása alá kerül, s ez az eszme kitölti elméjét és szívét, akkor igazán nem tudom elképzelni, hogy még mással is foglalkozzék azon az eszmén kívül.

59. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

A gondolat még ha gyatra is, mindig mélyebb, amíg bennünk marad, szavakban kifejezve pedig nevetségesebb, becstelenebb.

48. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

A hatalom titkos tudata sokkal többet ér a nyílt uralomnál.

48. oldal, Európa Könyvkiadó, 1961

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom